Instant magyar festészet #2 − Szurcsik József

Sorozatunk második részében egy igazi világjáró festőművész szerepel, akinek (a teljesség igénye nélkül) Észtországban, Izraelben, Bulgáriában, Angliában és az Egyesült Államokban is kiállították már alkotásait. De milyen koncepció húzódik az általa rendszeresen megfestett „kéményfejű” emberek mögött?

Szurcsik József festőművész és grafikus 1959-ben született Budapesten. A(z akkor még) Magyar Képzőművészeti Főiskolán, sokszorosított grafika szakon szerezte diplomáját, ahol jelenleg egyetemi docens és tanszékvezető. Számos díjat és ösztöndíjat nyert már, többek között a Magyar Grafikáért Alapítvány által létrehozott Az Év Grafikája Díjat, a Hungart ösztöndíjat vagy a Munkácsy-díjat.

sajto-foto.hu,szövetségesek

Alkotásai az egyiptomi művészet monumentalitását idézik, figurái szürrealisztikusak, ám mégis a valós világ érzelmeire fókuszálnak. Legfontosabb témái közé a lélek, a hatalom, a mitológia, az ember és a materiális környezet kölcsönhatása tartozik, valamint a szorongó egyén és a tömegtársadalom viszonya. Sorozatok formájában járja körbe tematikáit, melyek közül az egyik legérdekesebb talán az Írók (2003) elnevezésű széria, amelyben kortárs magyar írókat jelenített meg egy-egy nagyvárosban.

emlékanalízis,muut.hu

Szintén jelentősnek mondható a Bezárt lelkek (2005-2010) című festmény-sorozata, amelyben az emberi lelket egy testben lelakatolt fogolyhoz hasonlítja.

ember embernek...muut.hu

A figuratív képzőművészet különleges alakjának számít, művein hangsúlyos a geometria, az építészet, a szobrászat és a fotográfia is. Sorozatbeli alkotásai mind rendelkeznek címmel, így önállóan, ám egy egész történet darabjaként is értelmezhetőek.

bűnök fala,muut.hu

Művészetéről ekképp vélekedik: „Műveimben az emberiség alapproblémáit dolgozom fel. Különösen foglalkoztat az egyén viszonya környezetével, a társadalommal, a hatalommal és az ehhez kapcsolódó problémák sora.”

x-generáció,muut.hu

„Szándékosan egyszerűsítve, arcokkal meséltetem el az éppen adott témát úgy, hogy az bizonyos szinten pontosan leolvasható legyen, ugyanakkor a probléma bonyolultsága vagy képtelensége, és megoldásának látszólagos lehetetlensége többféle értelmezést is lehetővé tegyen.”

Forrás: Szurcsik József, Bartók 32 Galéria

Képek: Godot, Műút portál, Magyar Sajtófotó Portál

Szerző: Lesták Zsófi

Legyél te az első hozzászóló!