Instant magyar festészet #3 − Szobotka Imre

Habár a magyar festészetben nem igazán vert gyökeret a kubista irányzat, mégis hagyott hátra jelentős képviselőket a hazai művészettörténet számára, úgy mint Derkovits Gyulát, Kmetty Jánost vagy Szobotka Imrét. Cikksorozatunk jelenlegi részében utóbbi képeiből válogattunk nektek.

Bár Szobotka művészeti tevékenysége nemcsak a kubista alkotásokban merült ki, mi mégis a korai, a szintetikus kubizmus, az orfizmus és a szimbolizmus jegyeit ötvöző festményeit emeljük ki. Az 1890-ben született festő több ízben járt tanulmányúton, így Velencében, Rómában és Párizsban is.

szobotka

Erdélybe is többször ellátogatott, amely nagy hatással volt festészetére, s Székelyudvarhelyen is rendezte meg legelső kiállítását. 1914-ben Bretagne-ba internálták, az ott készített alkotásain a természet minél valósághűbb ábrázolására tett kísérleteket lehet felfedezni.

szobotka2

Később, az első világháborút követő hazatérése után a látvány természethű változása kisebb jelentőséget kapott munkásságában, azonban a kubizmusból átörökített szilárd szerkezeti váz, a határozott konstrukció és a karakteresség még mindig meghatározta műveit.

kettőzött önarckép+ülő és álló akt

A második világháború nem tett különösebb hatást a festészetére, továbbra is tájképeket készített, többnyire vidéki városokban, Szentendrén, Zebegényben, Nagybányán és a Balatonnál.

bb

Bár a kubizmusról első sorban nem magyar festők jutnak eszünkbe, Szobotka Imre egyike volt annak a festői körnek, amelynek tagjai ezt az irányzatot képviselték. Mellette Derkovits Gyula, Kmetty János, Nemes-Lampérth József és Tihanyi Lajos festészetében is meghatározó volt az avantgarde-nak ezen irányzata.

férfiportré+fiatalkori önarckép

Forrás: Artportal

Képek: Virág Judit Galéria 

Legyél te az első hozzászóló!