L’ambition Féminine: Zaha Hadid, a futurisztikus építészet nagyasszonya

zahahadid

Ahogy a nők fokozatosan egyre távolabb merészkedtek a konyhától, és már a gépírói karrierrel sem érték be, számos, hagyományosan férfiak uralta területet szálltak meg. Az építészet berkeiben is egyre több nő képviselteti magát, de az ágazat továbbra is megőrizte férfiklub jellegét: jól szemlélteti ezt, hogy 2004-ben tüntettek ki elsőként nőt az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker-díjjal, valamint a legrangosabb brit építészeti elismerést, a Royal Gold Medalt 168 éves történetében tavaly először ítélték oda egy nőnek. Ez a sikeres asszony pedig nem más, mint Zaha Hadid.

Hadid talán a világ legpopulárisabb építésze, munkáit még a laikusok is könnyen beazonosítják erőteljes identitásuknak köszönhetően. Grandiózus, sci-fibe illő épületei impozáns mementói lehetnek egy futurisztikus építészeti vízió megvalósulásának, melynek kivitelezésén az építésznő egy egész életen át munkálkodott.

hadid0

Az iraki születésű Zaha Hadid jómódú családba érkezett, édesapja az ország egyik vezető politikusa volt. Bagdad egyik első Bauhaus inspirálta házában nőtt fel, egy olyan korszakban, amikor a csillogás és progresszív gondolkodás hatotta át a Közel-Kelet levegőjét. Először matematikát tanult a bejrúti American Universityn, majd Londonba költözött, ahol építészeti tanulmányokat folytatott az Architectural Assosiation School of Architecture-ben. Itt olyan világhírű mesterektől sajátíthatta el a szakmát, mint Rem Koolhaas, valamint Elia Zenghelis és Bernard Tscumi. Korábbi professzorai később a munkáltatói lettek, ugyanis Hadid az Office for Metropolitan Architecture-ben dolgozott nekik Rotterdamban, majd 1977-ben partnerükké lépett elő. A ’80-as években hozta létre saját vállalkozását Londonban, és elindult, hogy megvalósítsa látomásait.

Antwerp Headquarters (Fotó: Zaha Hadid Architects)

Antwerp Headquarters (Fotó: Zaha Hadid Architects)

A Hadid-életmű egyik legfontosabb jellemzője, hogy koherens egészet alkot. Az építésznő kézjegyének is nevezhetjük a hatalmas, ívelt formákból és hosszúkás szerkezetekből álló struktúrákat. A tömör felületek és az üveg egymást kiegészítő, mindenfajta díszítést nélkülöző harmóniája letisztult, átgondolt szemléletet sugároz, a puritán modernség architekturális megnyilvánulásai. Kíváncsiak lennénk, hogy nézne ki egy olyan város, amit teljes egészében ő tervezne!

Riverside Museum, Glasgow

Riverside Museum, Glasgow

Azt, hogy a látványosság és célszerűség nem mindig jár kéz a kézben, a divatban már megszokhattuk, de úgy tűnik, ez az építészetre is igaz. Hadid épületeinek monumentális minimalizmusa könnyen lenyűgözi a laikusokat, ám a szakmabeliek közül sokan bírálják az építésznő munkásságát. A leggyakoribb kritikák a magas építési és fenntartási költségeket – nem olyan egyszerű ám azokat a hatalmas üvegablakokat tisztítani –, valamint a praktikusság hiányát kifogásolják. Támadói szerint ezzel az építészet lényegét erőszakolja meg, vagyis azt, hogy hasznos létesítményeket hozzon létre. Sokan kárhoztatják, amiért a funkcionalitást feláldozta a design és a külcsín oltárán – az egyik, általa tervezett múzeumban például túl messze vannak a látogatóktól a kiállított tárgyak -, de ugyanezt el lehetne mondani számos építészeti remekműről, például Antoni Gaudi munkáiról, a Sydney-i Operaházról, a Pompidou Központról vagy a Westminster-palotáról.

Heydar Aliyev Center. Fotó: Hufton+Crow

Heydar Aliyev Center (Fotó: Hufton+Crow)

Hadidot azonban nem olyan fából – vagy téglából? – faragták, hogy behódoljon a férfiak dominálta szakma nyomásának. Noha karrierje kezdetén főként csak meg nem valósult terveiről volt ismert, kitartóan dolgozott tovább, így sorra kapta a megrendeléseket. Nem kérdés, hogy a londoni olimpiára felhúzott vizes központ az egyik legtöbbet bírált épülete. A design itt is elsődleges szemponttá lépett elő, ezért nem volt megfelelő ahhoz, hogy betöltse eredeti funkcióját, vagyis befogadja az óriási nézőközönséget. A játékok ideje alatt pótszékekre volt szükség, a fenti sorokban ülök pedig már nem láttak rá a műugrók medencéjére. 2010-ben szerencsére már sikeresebb projektet vitt véghez: a MAXXI, azaz a római National Museum of the 21st Century Arts terveiért el is nyerte a Stirling-díjat.

hadid4

A londoni olimpiára felhúzott épülete

A vizes központ belülről (Fotó:  Zaha Hadid Architects)

A vizes központ belülről (Fotó: Zaha Hadid Architects)

A római MAXXI

A Hong Kong Polytechnic University otthonául szolgáló Innovation Towert a rugalmas mozgékonyság jellemzi. Feloldotta a klasszikus torony-szerkezetet és az egyetemi pódium szigorú kialakítását, helyettük Hadid egy áramvonalas struktúrát hozott létre. Mindezzel szemben a kínai Guangzhou operaház a beton előadótermének, valamint gránit- és üvegborítású acélvázának köszönhetően rendkívül drámai megjelenésű; Jonathan Glancey építészeti kritikus egyszerre nevezte nagyon színpadiasnak és végtelenül finomnak a grandiózus épületet. De hogy kicsit közelebb is találjunk érdekességeket: a 2007-ben lebontott Szervita téri parkolóház helyére az építésznő egy óriás kavicsra emlékeztető, Orco fantázianevű irodaházat tervezett, viszont ebből sajnos azóta se lett semmi. Zaha tevékenységei egyébként nem korlátozódnak pusztán az építészetre: hasonló stílusban tervezett már bútorokat, yachtot, cipőket és a Lacoste-tal közös kollaborációjának eredményeként megszületett a Hadid-féle csizma is.

hadid3

Innovation Tower

A kínai Guangzhou Opera House

A yahct látványterve

A yahct látványterve

A UNITED NUDE számára tervezett egyik cipő designja

A UNITED NUDE számára tervezett egyik cipődesignja

Legyél te az első hozzászóló!