Design Interjú
2022. 12. 01.

Ledényi Attilával, az Art Market alapítójával beszélgettünk művészetről, designról, fotográfiáról és műgyűjtésről


Idén tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár. Ledényi Attilával, az esemény alapítójával, művészeti és kommunikációs szakemberrel ültünk le beszélgetni művészetről, designról, fotográfiáról és műgyűjtésről.

 

Több, mint húsz éve gyűjtesz műtárgyakat. Az első festményt egy szívességért cserébe kaptad. Mik voltak azok a szempontok, amiket figyelembe véve már te választottál ki egy alkotást önmagad számára?


Már életem első festményét is én választhattam ki magamnak, ráadásul a művész, Milorad Krstic barátom nagyvonalúságából és kreativitásának gazdagságából fakadóan meglehetősen széles választékból. A műalkotásokra vonatkozó döntéseim mögött nincsen gondosan kimunkált koncepció vagy rendszer, olyan műtárgyakat választok, amelyekről tudom, hogy jól fogjuk magunkat érezni együtt. Az egyik legjelentősebb hazai műgyűjtő úgy fogalmazott egyszer, hogy egy kollekció maga is műalkotás, amely a gyűjtő látásmódját tükröző, új művészeti egységként jön létre. Érdekes folyamat zajlik egy gyűjtemény formálódásakor, amelynek során a látszólag spontán kiválasztott műtárgyak valami varázslat folytán valóban koherensnek, már-már koncepciózusnak tűnő egységbe rendeződnek, akkor is, ha nem valamilyen megfontolt szempontrendszer figyelembevételével kerültek be a kollekcióba.

 

Ott van még a lakásodban az a bizonyos első műalkotás? Mennyit változott az ízlésed, mióta megalapítottad az Art Market Budapestet?


Nem csak én gondolom úgy, hogy a művész életművének egyik kiemelkedő darabját, egyik főművét hoztam el annak idején magammal, olyan hatású és jelentőségű festményről van szó, amely eddig minden lakásomban fontos helyre került. Mostani otthonunkban egyébként ez a kép az egyik első vizuális élmény, ami a hozzánk érkező vendégeket fogadja. Az Art Market Budapest több, mint egy évtizede jött létre, ennyi idő alatt felfoghatatlan mennyiségű impulzus ér mindannyiunkat. Minden embernek változik, finomodik a világ- és lényeglátása, ez alól én sem vagyok kivétel. Esetemben ezt a folyamatot az Art Market Budapest talán annyiban befolyásolja, hogy azt a több ezer alkotást, amit évente bemutatunk a közönségnek, mélyebb figyelemmel kísérem, mint amit kívülállóként más vásárokon vagy kiállítóhelyeken látok. Így a korábbinál intenzívebbé és analitikusabbá vált a viszonyom a képzőművészettel, bár természetesen olykor a vizuális túlterheltség tünetei is jelentkeznek nálam. Miközben a több mint tíz évvel ezelőtt a gyűjteményembe került tárgyakkal továbbra is nagyon bensőséges és harmonikus a viszonyom, ma már ritkábban választok figurális alkotásokat, a festmények között az absztrakt dominál, és sokkal nyitottabb és érdeklődőbb vagyok a fotóművészet iránt, mint voltam egy évtizeddel ezelőtt.

A Magyar Divat & Design Ügynökség immár második alkalommal lépett együttműködésre az Art Market Budapesttel. A kapcsolat egyik legjelentősebb eleme idén az Inside Art elnevezésű szakmai találkozó volt. Miért emeltétek be ezt a rendezvényt a programba, és mi lett a hozadéka?
 
A képzőművészet és a design közötti határvonalak elmosódása hosszú ideje megfigyelhető tendencia, egy-egy igényesebben kialakított enteriőr esetében már néha szinte lehetetlen határvonalat húzni a kettő közé.


Erre a szakmai jelenségre valamilyen formában az Art Market Budapest is szeretett volna reflektálni annak az alapelvnek a feladása nélkül, hogy a vásár továbbra is kizárólag az önmagában is elapadhatatlan forrásokból táplálkozó kortárs képzőművészetre korlátozza belső tartalmait. A tavalyi évben a Magyar Divat & Design Ügynökséggel megkezdett egyeztetések pedig elhozták a tökéletes megoldást, az Ügynökség által szervezett, rendkívül magas színvonalú 360 Design Budapest kiállítás az idei évben második alkalommal lett az Art Market Budapest partnerrendezvénye, amelynek ráadásul a vásár mellett szintén a Bálna Budapest adott otthont. Ez az együttállás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a design és a képzőművészet közötti szinergiát a két partnerintézmény egyéb platformjaira is kiterjesszük. VIP programjaink összehangolása például azért különösen hasznos, mert a képzőművészet fogyasztói piacának bővítésében a design iránt fogékony közönség megszólítása nagyon komoly lehetőséget jelent, és ez ellentétes irányban is elmondható. 

Az Inside Art az Art Market Budapest hagyományos kísérőeseménye, Európa egyik legszínvonalasabb nemzetközi műtárgypiaci konferenciája, amely az Ügynökséggel való együttműködésünk keretében az idei évben többek között olyan jelentőségű személyiségek bevonásával dolgozta fel a design és képzőművészet kapcsolatát, mint például a legendás mester, Piero Lissoni. A közös munka továbbvitelében azért is érzek rendkívüli potenciált, mert a kreatív ipar két hazai zászlóshajójának összefogása és közös fellépése jelentősen hozzájárulhat Budapest kulturális turisztikai pozíciójának, vonzerejének erősítéséhez. 


A design és a képzőművészet mellett a fotóművészet is frekventált helyet kapott az idei Art Marketen Budapesten. Miért volt fontos számodra, hogy a Magyar Divat & Design Ügynökséggel együttműködve az alkalmazott (divat) fotó és a fotóművészet közötti kapcsolódási pontokat keressétek?


Az Art Market Budapest számára a fotóművészet fókuszba helyezése már azért is kiemelt törekvés, mert az olyan 20. századi klasszikusoknak köszönhetően, mint amilyen André Kertész, Robert Capa vagy Moholy-Nagy László, Magyarországnak különleges helye van a világ fotóművészetében. Ennek a pozíciónak a megerősítése és a hazai fotóművészet nemzetközi kontextusba emelése szándékával hoztunk létre Art Photo Budapest néven 2014-ben egy külön kiállítási szekciót, amely azóta önálló brandként Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóvásáraként jelentős tényezővé vált az európai fotóművészeti életben. Márpedig ennek a szerepnek a fenntartása és megerősítése szempontjából fontos, hogy olyan szakmai aktualitásokat és érdekességeket is megjelenítsünk, mint például az alkalmazott fotográfia és a fotóművészet kapcsolata, amely különösen a divatfotózás területén érhető tetten.
 

Azt gondolom, hogy amikor 1981-ben Helmut Newton elkészítette híres Sie Kommen (Ruhában & Meztelenül)című diptichonját, mindenki számára nyilvánvalóvá kellett váljon, hogy a divatfotózás és a fotóművészet kéz a kézben jár. A két terület ma már különösen elválaszthatatlan egymástól, az igazán igényes divatlapok szinte fotóművészeti magazinokra emlékeztetnek, és a képsorozatok mögött rejlő művészeti koncepció nem ritkán felülírja azt a törekvést, hogy a felvételeken szereplő ruházat pusztán a vágy ellenállhatatlan tárgyaként jelenjen meg.

 

A Magyar Divat és Design Ügynökséggel partneri együttműködésben ezért egyfajta kurátori kísérletként különleges fotóválogatás került bemutatásra az idei Art Photo Budapest keretében, amely a fenti jelenség mögötti összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni. A válogatásban olyan hazai fotósok képei szerepelnek, akik életművében a divatfotó és a fotóművészet közötti átjárás vagy inkább összefonódás látványosan tetten érhető, a kiállítási anyagot ezért nem véletlenül a képzőművészeti és divattervezői háttérrel egyaránt rendelkező Makláry Lilla válogatta.
 

A vizuális művészetek minden területén számos egyedi alkotás születik. Egy műgyűjtőnek milyen képességekkel kell rendelkezni, hogy meglássa egy kortárs alkotásban a maradandó értéket?


A műgyűjtés személyes ügy, olyan szenvedély, ami legalább annyira szól a gyűjtőről magáról, mint a gyűjtés tárgyáról. Egy adott alkotás „maradandó értéke” a műtárgy és annak birtokosa közötti személyes viszony kontextusában értelmezhető, márpedig az ahhoz való képessége mindenkinek megvan, hogy kiválassza, mi tetszik neki, mi jelent számára értéket. 
 

Az szerencse kérdése, hogy ami a gyűjtőnek kedves, azt a piac is értékeli-e, miközben természetesen mind azt szeretnénk, ha a birtokunkban lévő tárgyak megtartanák, sőt, növelnék értéküket.

 

Vannak ugyan, akik kifejezetten befektetési céllal vásárolnak műtárgyakat, praktikus megközelítéssel, a racionális döntést torzító érzelmek nélkül, a profitszerzés szándékával: ők nyilván nem bízhatják teljesen a véletlenre a vásárolt tárgy értékállóságát vagy éppen árnövelő képességét, ezért szakértőket fogadnak, adatokat gyűjtenek, elemeznek és prognózisokat állítanak fel, bár teljesen biztosra ők sem mehetnek. Megint más megközelítés szerint a műtárgy értékét maga az alkotói tevékenység, az azt megalapozó tehetség, elkötelezettség, felkészültség és kreativitás adja. Ha ezt a felfogást tekintjük irányadónak, akkor bizonyos tekintetben minden műalkotás egyfajta velejárója, hogy maradandó értéket képvisel.

 

Interjút készítette: Várszegi Vera


Pscreative 27e579d1

HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.

Rólunk

Referenciák