A megtestesített építészet
Magyarlaki Bence kiállításán jártunk a Heart & Cherry Limited Editions projekt galériájában. A színes szivacsra emlékeztető hajlongó formák a testkép és a társadalom aspektusaira hívják fel a figyelmet.
A kora-tavaszi napfényben tekergő szobrok társaságában, Bencével anatómiáról, társadalomról, építészetről és művészetről beszélgettünk.
A fiatal művész a londoni Central Saint Martins-en tanult képzőművészetet, majd Lisszabonba költözött. Műveivel bemutatkozott már Párizsban, Isztambulban és Marrákesben, Magyarországon ez az első önálló kiállítása, amelynek címe The Body Schema.
Először a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója volt, de hamar rájött, nem ott fog kiteljesedni. Gyerekkora óta közel áll hozzá a művészet, festett, táncolt és hegedült. Állítása szerint az orvosi egyetem nem volt felesleges vargabetű, nagyon is beilleszthető abba, amit ma csinál.
Szobraival új képet teremt a test létezéséről, amelyek ellentézisei az anatómiának. Részben elnyomónak tartja a test tudományos és klinikai leképezését, ennek ellenében poétikusabbat és érzelmesebbet kíván létrehozni.
A toxikus szociológiai nyomást már korán, gyerekkoromban éreztem, mivel nem tudtam megfelelni a tipikus genderszerepek szerinti, maszkulin társadalmi elvárásoknak.
Alkotásaival a patriarchális dominancia kérdéseit boncolgatja. Bence számára abszurd elképzelés, hogy a művészetet érzékisége miatt sokan femininnek titulálják, holott az érzékiség bárki tulajdonsága lehet. Absztrakt szobrai nemtelenek – állítja.
Az egyetemi évek alatt sok installációs projektet csinált, ahol elsősorban brutalista építészeti formák jelentek meg. Az akusztikus szobrokban hang performanszok, vokális dialógusok zajlottak. Ekkor fogalmazódott meg benne az érzés, hogy építmény védelmezi a testet és a hangot. Ezt a gondolatot a szobrászatában a puha belső anyag és a kemény külső burok szimbolizálja. A belső érző, vágyakozó emberi test és a brutális, szilárd, tartós építményszerkezet ötvözetét találó anyaghasználttal valósíja meg.
A belső részt hússzerű, formálható szivacsból készítem, amit egészen addig hajlítok, tekerek, amíg valami antropomorf gesztust nem hoz a forma. Kívül kemény akrilgyanta bevonat teszi szilárddá és végül üveghálóval vonom körbe. Tulajdonképpen kapszulát hozva létre, amely az építészetre reagál.
A brutalista és a kommunista funkcionális építészet az emberi természet elnyomását jelentik számára, ahol az ember a legintimebb létezését funkcionális terekben tölti. Ennek tükrében jelenik meg démonként az építészet és a politikai rendszer hatalma az érző test fölött.
A szobrok a térben egymással is kapcsolódnak, ami tükrözi viszonyunkat a társadalomban.
Azt üzenik, hogy a patriarchális társadalomban ránk rótt szerepeket képesek vagyunk megváltoztatni és kreatívan újra definiálni.
A színes formákat vizsgálva nem tudjuk biztosan, hány test van valójában összefonódva és egyes szobroknak melyik az eleje és a vége, ami azt is szemlélteti, hogy személyiségünk mozgásban van a környezetünk viszonyában.
A test soha nem teljesen statikus. Mindig van dinamikus képessége a változásra. A pszichológiában kifejtett testkép szerint, mozgásunk visszajelzéseket ad az agynak és hogy hogyan kezdjük el érteni a saját testünket ahogy a térbe kerül. A gesztusok értelmezését nem lehet izolálni a külvilágtól és van egy erősen szociális behatás, hogy mit engedünk meg magunknak.
Ez a két figura, mint ha két test fúziója lenne, egyik előre, a másik hátrafele lép, de egymás nélkül nem tudnának megállni.
Bence számára fontos helyszín a mediterrán Marrákes, ott készítette el a „Transitory Bodies” sorozatot, amely tulajdonképpen építészeti elemek nyílásait, ajtókat, ablakokat és boltíveket hivatott betölteni. Az építészeti nyílásokat a test nyílásaival párosította, ahol a vágások a test sebezhető pontjait is tükrözik.
A The Body Schema sorozat elemeire ki tudom osztani a családomon belüli szerepköröket, megtalálom benne a támogató-földönjáró, a beszédes, vagy az introvertált karaktert, de létezésük mindenképpen szimbiotikus.
A jövőbeni terveit kérdezve, egyedi bútorkollekción gondolkozik, amelyet természetesen saját műhelyében szeretne elkészíteni. Március végén az Art Paris-ban állít ki és reméli, hogy Magyarországon is sok izgalmas projekt vár még rá.
HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.
