DSC_6421
Kult
2022. 11. 09.

Micsoda Anyák voltak!


Szendrey Júliát, mint az özvegyi fátylat túl korán eldobó Petőfinét emlegetik, Lady Diana a bulimiás hercegné, aki autóbalesetben halt meg, a szeretőjével, Maria von Trapp pedig A muzsika hangja musical mindig vidám, mosolygós nevelőnője, aki boldogan szolmizálgat a hegyekben a ház urának gyermekeivel, akikből kórust alapít. Mi a közös ezekben a nőkben? Hogy mind anyák is voltak. Vágytak-e azonban szívük mélyén ténylegesen az anya szerepre? Milyen módon nevelték gyermekeiket? Milyen mintákat vittek tovább? Való volt-e nekik az anyaság? Hogyan emlékeznek gyermekeik rájuk, mint anyákra? Budai Lotti regényíró, nőtörténeti kutató és Zubor Rozi, háromgyermekes újságíró, IgenAnya, nemrég, az Álomgyár kiadásában megjelent első közös könyvükben, a Micsoda anyák voltak!-ban ennek jártak utána. 24 nő anyai oldalát mutatják be.
budai_lotti_micsoda_anyak_voltak_3d_cover_uj
Diana és az ő szeretetnyelvei

Lady Diana kétségkívül formabontó volt a brit fenséges anyák sorában. Szeretetét verbálisan is fizikálisan is kifejezte gyerekei felé, amit a család részéről értetlenkedés fogadott. „Agyonbabusgatom a srácaimat.” – mondta el Andrew Mortonnak önéletrajzi könyve készítésekor, Az ölelés kiskönyve című akkori brit kiadványt pedig szülő ismerősének is osztogatta. Volt azonban – érthető módon a legnehezebb években - hogy ő sem mindig a megfelelő szeretetnyelvet használta. Már a különélés évei akarta Vilmost egy különleges meglepetéssel kárpótolni: a trónörökös egy nap arra tért haza a szünidőre, hogy anyja találkozót szervezett neki a falát díszítő poszterek modelljeivel, Claudia Schifferrel, Christy Turlingtonnal and Naomi Campbellel. A kiskamasz herceg maga is igen megilletődött a vendégek láttán.

DSC_6421
Sissi, és az ő Egyetlene

Sissiről sokan tudják, hogy a valódi anyai szeretet csak legkisebb lányához, Mária Valiériához fűzte, akit már gyerekkorában úgy hívtak ezért: az Egyetlenke. Sissi rajongó szeretete és túlságosan óvó gondoskodása - még sétálni sem engedte el szívesen egyedül lányát - azonban olykor nehézséget okozott Mária Valériának, ám ennél is nehezebb volt azt kezelnie, hogy idősödő és egészen elmagányosodó anyjának valóban ő volt az „egyetlene”: az egyetlen gyermeke, lelkitársa, barátnője, útitársa… Akivel rendre megosztotta legsötétebb gondolatait is: „(A Mama)...azt mondja, kín az élet, és sejteti, hogy legszívesebben öngyilkosságot követne el. „Akkor pokolra kerülsz.” mondta a Papa. Mire Mama így válaszolt: „A pokol már a földön van.” Meggyőződésem, hogy a Mama soha nem követ el öngyilkosságot; ám hogy a terhére van a élet, ennek tudatában a Papa éppoly boldogtalan, mint én, órákon át siránkozunk rajta.” – írta Mária Valéria naplójában.

Marie Antoinette színesbőrű gyermeke

Marie Antoinette-ről kevesen tudják, hogy több gyermeket is adoptált. Először egy szegénysorban élő kisfiút, François Michel Gagné-t, majd elhunyt szobalánya, illetve a király egy eltávozott altisztjének a lányait is magához vette. Egyikük vérszerinti lánya, Marie- Thérèse játszótársa lett. A legkülönlegesebb azonban Jean Amilcar volt: Szenegálból, rabszolgaként érkezett az udvarba, de a királyné felszabadította és magához vette. Bár a felségeket a forradalom alatt bebörtönözték, a királyné egy darabig tudta anyagilag támogatni őket, majd távolabbi rokonokhoz, illetve zárdába kerültek. Kivéve Jean Amilcart, őt a forradalmárok az utcára tették, vélhetően ott is halt meg. Az első fiú pedig alighanem nehezen viselte, hogy jóval alacsonyabb sorból való, mint az őt körülvevő gyermekek. Dühödt királyellenes lett: 1792-ben a forradalmi hadsereg katonájaként esett el.

Marie_Victoire_Lemoine_-_Portrait_of_a_Youth_in_an_Embroidered_Vest_-_Cummer_Museum
Szendrey Júlia, több mint csak asszony, több mint csak anya

Az öt gyermeknek életet adó (ebből felnőtt kort sajnos csak négy élt meg) Szendrey Júlia nem éppen a hagyományos női szerepeket képviselte. Modern nőként gondolkodott, mindig is többre vágyott, mint egy akkoriban élt átlagos nő. És többet is tett, 1854-ben kezdett el verseket írni, amelyekből a családi élettel, anyasággal kapcsolatos versei jelenhettek csak meg olyan lapokban, mint a Magyar Nők Évkönyve vagy az Anyák Hetilapja. És a következő évben jelentek meg fordításában Andersen világhírű meséi – amelyeket egyébként gyerekeinek ajánlott. Bár már éltében többen elismerően beszéltek, sőt írtak is munkásságáról, ő nem volt biztos abban, hogy a helyes úton jár. Egyrészt lelkiismeret-furdalása volt, amiért mással is foglalkozik, mint a családja jóléte, másrészt önbizalomhiányában félt, hogy mindezt teljesen feleslegesen teszi. Ekkoriban írott, Tűnődések nevű naplójában jegyezte le ezeket a sorokat, amelyeket akár ma is megfogalmazhatna (sőt, meg is fogalmaz) bármelyik dolgozó anya: 

„Nem feledhetem ilyenkor, hogy nem irónő, hanem anya, feleség, háziasszony vagyok, hogy gyermekeim, férjem, s háztartásom van, s hogy kötelességem mindenek fölött ezeknek szentelni időmet s két kezem munkáját. Irói tehetségem igen kétséges, bizonytalan, mint iró tán nem használnék soha semmit sem, s igy pedig mint nő, mint anya, hivatásomat teljesitve, tisztaságot, rendet, jólétet teremthetek házamnépe körül. ... Minden pillanat, mit irói foglalkozással töltenék, tőlük lenne elvonva, pedig nem tartozom-e nekik szentelni szívem minden dobbanását, életem minden perczét! S hogyan merjem ezt megszegni, mikor nem tudom, hogy mint irónő birnék-e némi képességgel...”

Micsoda_anyák_voltak_poszt
A könyvről és a szerzőkről

Micsoda anyák voltak! Ismert nők eddig kevésbé ismert oldala

Mi történik, ha a sors összesodor egy író-nőtörténeti kutatót és egy háromgyermekes újságírót? A Micsoda anyák voltak! egy különleges találkozás eredménye, és egyben Magyarország egyik leghallgatottabb podcastsorozatának, a Micsoda nők voltak!-nak a továbbgondolása: Budai Lotti és Zubor Rozi elhatározták, hogy felderítik, milyenek is voltak az általuk oly nagyra tartott és rendkívüli nők a gyerekszobában. Hiszen hiába ismerjük például Margaret Thatcher, Josephine Baker vagy Marie Curie eredményeit és a sikerhez vezető útját, arról, hogy ezek a nők miként nevelték gyerekeiket - és ők később hogyan emlékeztek rájuk -, vagy hogyan élték meg saját anyaságukat, már jóval kevesebbet tudunk. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni ez a kötet. De félreértés ne essék; ez a könyv nem a történelem ,,legjobb" vagy épp ,,bezzeganyáinak" agyűjteménye...

Azt, hogy ezek a nők miként viszonyultak gyermekeikhez és saját anyai mivoltukhoz, nemcsak koruk és társadalmuk, de egyéni múltjuk is nagyban befolyásolta. Egyeseknek sikerült saját gyermekkori traumáikat feldolgozni, másoknak nem. Voltak, akik továbbörökítették a káros családi hiedelmeket, mások képesek voltak
azokat letenni. Ám az írónőket e kötet megírásakor nem az ítélkezés, hanem a megértés vezette; a kötődési és nevelési minták mögött meghúzódó ,,miért"-ekre voltak kíváncsiak. Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnyaként, Média a családért-közönségdíjas újságíróként, az ÉvaMagazin.hu főszerkesztőjeként és a Mesélj, Anyukám! podcast alapító műsorvezetőjeként, Budai Lotti pedig a nagy sikerű Rizsporos hétköznapok sorozat és népszerű történelmi regények szerzőjeként lehet ismerős az olvasóknak; közös írói munkásságuk első állomása a Micsoda történetek sorozat első része, mely ismert személyiségek anyai mivoltával foglalkozik. A szerzők történelem, nők és anyaság iránti elhivatottsága, szakmai tapasztalata a garancia arra, hogy a kötetben tárgyalt nők életének eme szegletét alapos kutatómunkára támaszkodva, mégis szórakoztató formában tárják az olvasók elé.

 

A Micsoda anyák voltak című könyvet az Álomgyár kiadó forgalmazza és elérhető az összes ismert hálózaton 
Ára: 6499 Forint 

kultura
konyvkiadás
budai_lotti
zubor_rozi
micsoda_anyak_voltak
könyv
alomgyar

pscreative.27e579d1

HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.

Rólunk

Portfolió