„Mindegyik én vagyok” – Sophie Magalashvili interjú

alternatives for viagra over the counter

sildenafil viagra difference

Ennek a képnek története is van, a farkas levágta a saját fejét, így a mérges fej helyén kinőtt a szíve.

http://genericviagraforsalemenonline.accountant generic viagra 100mg Az iskola mit szólt ehhez?

T.B.: Úgy néztek rám, mintha nem lennék normális. De végül a tanár nagyon megszerette Sophiet.

S.M.: Az a tanár nagyon szuper volt. Mindig figyelt rám, hogy értsem, amit mond és mindig megkérdezte, hogy mit szeretnék rajzolni.

T.B.: A második rajziskolájában viszont sajnos nem figyeltek rá oda ennyire. Amikor a tanár kirakta a csendéletet és Sophienak nem tetszett, ahogy kirakta, hozzáképzelt tárgyakat, és azokkal együtt rajzolta le. Amikor ezt számonkérte rajta a tanár, ő csak annyit felelt, „azt rajzolom, amit látok.”

S.M.: Volt, hogy modellt kellett rajzolni, egy nőt hoztak be egymás után két nap. Első nap lerajzoltam úgy, hogy  pontos legyen, de nem volt a rajzban érzés. Másnap lerajzoltam érzéssel is. Otthon leraktam egymás mellé a két rajzot, nézegettük, hogy melyik lett jobb. Hát az, amelyikben benne volt az élet. Az iskolában is megmutattam, kíváncsi voltam, hogy a tanár mit szól ehhez. Ő pedig az elsőt választotta.

A farkas, aki levágta a fejét. A hátán lévő kis virágok kinyílnak, amikor jó kedve van.

A farkas, aki levágta a fejét. A hátán lévő kis virágok kinyílnak, amikor jó kedve van.

store Mindezek fényében most is jársz rajziskolába?

S.M.: Nem, de nem is kell szerintem. Nem tetszik, ahogy ezek az iskolák működnek. Általában nem kérdezik meg, mit szeretnék rajzolni sem azt, hogy honnan szeretnék rajzolni egy modellt. Nem kérdezik meg, hogy tetszik-e, nem figyelnek oda arra, hogy mindenkinek jó legyen. Ha olyan helyet találnék, ahol szabadabban lehet rajzolni, oda szívesen bejárnék. Egyszer nagyon jót rajzoltam öt perc alatt. Üveg poharak voltak az asztalon, érdekes volt a formájuk, ezért sikerült olyan jól. Az a legfontosabb, hogy a művésznek tetsszen, amit rajzol.

http://sildenafil20mgcitrate100mg100.accountant sildenafil citrate 100mg Sophienak kilenc éves korában már kiállították a műveit Grúziában. Ez azért nem mindennapi ilyen fiatalon.

T.B.: Én rendeztem neki a kiállítást, amire aztán több mint százan eljöttek. Mindenki oda volt érte. Annyi virágot kapott, hogy nem bírtuk hova tenni, még a szomszédoknak is adtunk belőle.

order Később itt Budapesten is számos kiállítása volt. Miben volt más az itteni fogadtatás?

S.M.: Itt is nagyon tetszett az embereknek, de azért nem úgy, mint Grúziában. Sok képet megvettek, sokat beszéltek is róla.

T.B.: Az emocionális visszaigazolás nem olyan, mint Grúziában, ez talán amitt lehet, hogy az ottani emberek sokkal temperamentumosabbak. Persze itt is kifejezték a tetszésüket, csak sokkal diszkrétebben.

Scan 114

http://sildenafilgenerickaufen.accountant generic sildenafil A festés mellett fényképezel is, gyakran a várost magát. Mit jelent számodra Budapest?

S.M.: Budapestet nagyon szeretem, minden utcában találni valami érdekességet, minden épület mesél magáról. Gyönyörű város, első ránézésre nem is látszik, hogy mennyire. Szeretném, ha az emberek látnák, hogy milyen érdekes helyek is vannak itt: én lefényképezem, amit látok, de a képeket végül mindenki a saját szemével látja.

viagra for sale És most hogyan tovább, mik a tervek a jövőre nézve?

S.M.: Sok mindent szeretnék. Most éppen gyerekeknek való receptkönyveken dolgozom. Nagyon szeretem a kakaót és a palacsintát, ezért kitaláltam, hogy lerajzolom, hogyan készülnek. Aztán rájöttem, hogy szeretek recepteket rajzolni, úgyhogy rajzoltam még.

T.B.: Öt darab receptkönyv van készen, és azokat szeretnénk kiadni. A farkas történetéből is szeretnénk Sophie képeit életre keltve animációt készíteni, csak eddig még nem találtunk olyan szakembert, aki méltó módon foglalkozna Sophie munkáival. Most az a terv, hogy ősszel visszautazik Grúziába, és ott folytatja a festést, hogy aztán egy nagy kiállítást tudjunk szervezni az összegyűlt munkákból. Ehhez szükség lesz még legalább két év munkára.

S.M.: Ezt komolyan veszem, mert érzem, hogy már szükség lenne egy nagy kiállításra.

Ezután még sokáig lapozgattuk Sophie rajzait, nem egynél véltem hasonlóságot felfedezni az alkotó és az ábrázolt alak között. Egy sűrű, göndör loboncú, lesütött szemű lánynál meg is kérdeztem, „Ez te vagy?” „Mindegyik én vagyok.”, felelte Sophie nemes egyszerűséggel.

Sophie Magalashvili munkáit az alábbi oldalon érdemes böngészni

Szerző: Kontró Lili

Legyél te az első hozzászóló!