Mit szólna ehhez Petőfi?
Március 15-én egy a reformkor művészetét mai alkotótérben értelmező kiállítás megnyitóján jártunk.
A megtekinthető alkotások ikonikus reformkori festményekből inspirálódva ábrázolják a hasonlóságokat és különbségeket Petőfi kora és a mi jelenünk között.
A kicsi, mégis tágas hatást keltő Galamb utcai galéria 15 formabontó képnek ad otthont március 25-ig.
Olyan embereknek ajánljuk ezt a kiállítást, akik a művészetben a kortárs vonalak mentén tájékozódnak, de szeretnének közelebb kerülni a klasszikusokhoz is.
Vizuálisan Szabó Kristóf /KristofLab Wrong Data, Visegrád from Hungarian image film című festménye ragadott meg minket a legjobban, melynek inspirációjául két kép is szolgált az 1800-as évekből. A két kép Markó Károly - Visegrádja és Borsos József - A szőlőárus leány című festménye.
A művész a következő gondolatokat osztotta az alkotásról:
“A reformkori historizáló jellege párhuzamba hozható a propaganda jellegű országokat bemutató imázs filmekkel. Céljuk és esztétikai megjelenítésük hasonló metódus szerint működik, előtérbe helyezik a pozitív, és nemzeti érzelmű ábrázolási formákat, így nem meglepő módon heroikus történelmi jelenetek és tájak kerülnek központba, mint például Visegrád vagy az Alföld. Konceptuálisan dolgoztam fel ezt a szerkesztési elvet. A 2020-as hivatalos Magyar imázsfilmből vágtam ki két képkockát, az első és központi elemként használt kép Visegrádi várat ábrázolja akár mint Markó Károly. Másodikként pedig egy idilli szerelmes pillanatot választottam ahol a Bazilikával a háttérben egy selfit - analóg fényképezőgéppel, mely egy plusz historizáló elem - készítő pár látható, akár mint Borsos József, Szőlőárus lány c. képén. De a historizmus szervező elvét kifordítva ezt a két képet széttördelve egymásba montírozva mint egy hibás észlelési formát alkottam meg. Ugyanis ezek a nemzeti érzelmű historizáló ábrázolások egy nem, vagy csak részlegesen létező valóságot mutatnak, amely alapvetően a realitással szembemenő nyelvezet.”
A bejárathoz közelebb eső sarokban egy kevésbé színes, a többitől eltérő alkotáson akadt meg a szemünk. Veszely Ferenc Az utolsó szó c. képe egy új szemszöget mutat be a számára inspirációul szolgáló (Madarász Viktor - Petőfi halála) festmény nézőpontjához képest. A vásznon az írás csak ennyi: Hazám.
Szabó Franciska műve maradt legközelebb az őt ihlető Barabás Miklós festményhez. Koncepciója az iskolai művészettörténet órák élményeiben gyökerezik. Emlékeiben felidézi a hol megsárgult, hol szinte monokrómmá roncsolódott diakockák valóság torzító hatását. 2021 óta számos barokkori festményt dolgozott fel ezen ihlet nyomán, viszont célja nem minél pontosabban leutánozni ezeket a képeket, hanem hogy egyfajta szűrőn keresztül mutassa meg őket.
A Mit szólna ehhez Petőfi? című kiállítás és művészeti program képei március 25-ig a Galamb utca 6 szám alatti Hybridart Space galériában, hétköznapokon 12-16 óra között tekinthetők meg. A kiállítás az Edge Communications közreműködésével valósult meg.
Írta: Kocsis Alexa
HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.
