Vagány nők klubja: írónők, akik átformálták a világirodalom arculatát #1

Közkeletű tévképzet, hogy a nők csak szerelmes regényeket írnak. Na jó, az tény, hogy a legnagyobb mértékben a romantikus szekcióban találhatóak meg az írásaik, de ez korántsem jelenti azt, hogy kizárólag ebben a műfajban alkotnának, vagy hogy ne lennének a világirodalomban zseniális női szerzők. Ha neked sem a vámpír a kedvenc mesebeli lényed, és a mamipornó sem köt le igazán, itt a PS ajánlott olvasmánylistája olyan női írókról, akiket minden 21. századi lánynak ismernie kell!

Hány női íróról tanultál irodalom órán? Nem sokról, igaz? Ahogy az élet legtöbb szegmensét, az irodalmat is a férfiak dominálták az elmúlt évezredekben, a nők legfeljebb papíron, fiktív formában létezhettek és alkothattak benne. Patriarchális társadalomban él(t)ünk, ennek következtében a legutolsó évtizedekig, a férfiak szűrőjén keresztül szemlélte az emberiség a világ gépezetét, és ők alakította ki annak a diskurzusnak a kereteit is, amelyen belül a nő fogalmát értelmezték, illetve definiálták a nőiség mibenlétét. Ennek ellenére, vagy talán épp ennek köszönhetően, számos inspiráló női karakter is kiemelkedett a történelem folyamán; nekik szenteljük  például L’ambition Féminine sorozatunkat is, melyben alkalomról alkalomra egy kiemelkedő hölgy portréját mutatjuk be. Mostani különkiadásunkkal az írás területén maradandót alkotó nőket vesszük górcső alá.

Jane Austen (1775-1819)

Kétség sem fér hozzá, Jane Austen egy nadrágszárnyival megelőzte korát. Jóval a Szex és New York szinglikultusza előtt, egy olyan korban maradt hajadon, mikor a lányok egyetlen célnak rendelték alá létezésüket, mégpedig annak, hogy férjet fogjanak. Regényeinek főhősnői is újító szellemiségek voltak, akik nyíltan szembementek a kor elvárásaival, és szabad gondolkodásmódjukkal kitágították a nőket fűzőként szorongató társadalmi normákat. Kitűnő példa erre leghíresebb munkájának, a Büszkeség és balítélet című regényének önfejű Elisabeth Bennetje, aki már csak dacból sem ment hozzá egyik udvarlójához sem.

wwriters_janeausten

Virginia Woolf (1882-1941)

A határozott, független nő archetípusa már akkor a nők egyenjogúságáért harcolt, mikor a szüfrazsettek még annyit sem mondtak, hogy szavazati jog. Amellett, hogy kiállt a nők elnyomása ellen, a szexuális identitás szabad megélését is pártolta; ő maga is nyíltan vállalta leszbikusságát, ami merész szembefordulás volt a századforduló konzervatív angol társadalmi normáival. A londoni értelmiségi közeg meghatározó alakja volt, gondolatiságával és merész történeteivel társadalmi kérdéseket feszegetett, újító stílusával (a Hullámok című regénye hat szereplő belső monológjából épül fel) pedig friss szemléletmódot hozott az angol irodalomba.

Agatha Christie (1890-1976)

Lehet szeretni vagy utálni Miss Marple és Hercule Poirot történeteit, az azonban vitán felül áll, hogy a detektívregények királynője mintegy 80 kötetből álló életművével komoly irodalmi előkelőség, ráadásul élete épp olyan fordulatos és izgalmas volt, mint könyvei. Első férje, gyermeke apja elhagyta egy másik nő miatt, és mikor a férfi ezt közölte Christievel, az írónő mintegy tizenegy napra felszívódott. A bűnügyi sztorik szakértőjeként olyan ügyesen tüntette el saját nyomait, hogy azóta sem lehet biztosan állítani, hol és mit csinált ez idő alatt. Találgatások persze vannak, és a leghihetőbb teória szerint egy isztambuli hotelben heverte ki a szakítás fájdalmait. A szakmai siker mellet végül a szerelem is rátalált Christire, második férje régész volt, akivel az egész világot beutazták. Miután előkerült legelső kiadott regényének eredeti kézirata, világossá vált, hogy azért neki sem csípőből jött az írás. Kiadójának egy tehetséges szerkesztője segített a kezdő írónőnek elsajátítani, mitől lesz gördülékeny a szöveg, és fordulatos egy krimi dramaturgiája.


Simon de Beauvoir (1908-1986)

Ha azt mondjuk, hogy Jane Austen kijelölte a feminizmus útját, akkor Simone de Beauvoir egy úthengerrel haladt rajta végig. Beauvoir volt az, aki A második nem című, 1949-ben megjelent könyvében összegezte a feminista mozgalom eszméit, gondolatait, művét azóta is a feminizmus alapműveként tartják számon. A francia ideológus már gyerekkorában túllépett a korabeli gondolkodás keretein, apja egy ízben úgy nyilatkozott róla, hogy úgy viselkedik, mintha férfi lenne. A Sorbonne-on a második legsikeresebb diákként végzett filozófia szakon, az évfolyamelső a híres gondolkodó, Jean-Paul Sartre volt, aki 1929-ben el is jegyezte az írónőt. Noha életük végéig egy párt alkottak, a frigy sosem teljesült be. Nem is éltek közös háztartásban, ráadásul Beauvoir vállaltan biszexuális volt és nem vetette meg a fiatal lányok társaságát.

Sylvia Plath (1932-1963)

Az amerikai költőnő kívülről látszólag idilli életet élt, intelligens és művelt volt, tehetséges a szakmájában, egy kedves ember, aki szeret kertészkedni és méhekkel foglalkozni, a valóság azonban ennél sokkal összetettebb. Syliva Plath egész felnőttkorában depresszióval küzdött, majd 1963-ban, nem sokkal első regényének megjelenését követően öngyilkos lett, amihez valószínűleg férje hűtlensége adta az utolsó lökést. Plath rangos amerikai és angol egyetemeken tanult; Cambridge-ben ismerkedett meg Ted Hughes költővel, akivel 1956-ban összeházasodott és két gyermekük született. Két verseskötete jelent meg életében, The Colossus and Other Poems és az Ariel, 1982-ben pedig posztumusz Pulitzer-díjjal tüntették ki összegyűjtött verseiből készült kötetét. Az önsajnálat jegyében született magányos verseit a szürreális tájak és groteszk metaforák elegye teszi oly megindítóvá. Első regénye – és leghíresebb alkotása -, Az üvegbura álnéven jelent meg, mert az írónő kétkedett saját munkája irodalmi értékében.

Harper Lee (1926-2016)

Harper Lee sokáig egykötetes sztárszerző volt Ne bántsátok a feketerigót! című könyvével, egészen 2015-ig, ekkor ugyanis megjelent a folytatása, a Menj, állíts őrt!. A múlt héten elhunyt írónő irodalmi munkássága ugyan meg sem közelíti például Agatha Christie monumentális életművét, de Pulitzer-díjat nyert bestsellere egyszerre érzékeny bemutatása a kamaszkor és a felnőtté válás viszontagságainak, valamint felfesti a szegregáció Amerikájában általánosan uralkodó fekete-ellenes közhangulatot. Bár a Menj, állíts őrt! kézirata már az ’50-es években elkészült, Lee sokáig a fiókban őrizgette, így az olvasóknak közel 40 évet kellett várniuk, hogy megismerhessék Scout történetének folytatását. A 2015-ben megjelent regény ugyan nem aratott olyan osztatlan sikert a kritikusok körében, mégis fontos lenyomata a korabeli társadalom lélektanának. Az írónőnek ezen kívül csupán néhány esszéje és novellája jelent meg.

wwriters_harperlee

Nyitókép: Simone de Beavouir

 Képek: pinterest.com

2 hozzászólás

  • Válasz február 24, 2016

    H. K.

    Elisabeth BENNET végül hozzáment Mr. Darcyhoz.

  • Válasz február 24, 2016

    Kockásfülű Nyúl

    Elizabeth Banks szép nő, de, aki végül hozzáment Mr. Darcy-hoz, az Elizabeth BENNET volt. 😀

Leave a Reply