A Bauhaus eldugott csodája Budapesten

Van Budapesten – egészen pontosan Budán – egy utca, amelynek házai egytől egyig komoly művészettörténeti jelentőséggel bírnak.

A fővárosiak számára ez valószínűleg nem jelent újdonságot, hiszen a város bármely pontján járunk is, legalább egy gyönyörűen megmunkált és természetesen százszázalékosan insta-kompatibilis épületet egészen biztosan találunk.

A Napraforgó utca azonban még a lenyűgöző, szecessziós, és a különböző neo-stílusokban megépült bérházak és épületek közül is magasan kitűnik, ez a picike utca ugyanis az egyik legkiemelkedőbb és legkoncentráltabb emléke a magyar Bauhaus építészetének.

Az idén centenáriumot ünneplő stílus (vagy sokkal inkább eszme) az egyik legizgalmasabb a művészettörténeti korszakok közül. A Walter Gropius által 1919-ben megalapított iskola a modern művészet alapjait fektette le, egészen vad és teljesen új szemléletet meghonosítva.

Az emlékév kapcsán rengeteg izgalmas programot találhatunk, többek között a Ludwig Múzeum kiállítását is, viszont ha a múzeumozásnál eggyel kalandosabb (nem mintha nem lenne a világ legjobb dolga egy izgi múzeumban tölteni a napot!) programra vágyunk, igazán megéri beleugrani a sportcipőnkbe, és valami fényképezésre alkalmas tárggyal Pasarét felé venni az irányt.

Budapesten egyébként a Napraforgó utcán kívül is rengeteg Bauhaus stílusú épület található, amiket a Budapest100 rendezvénysorozat kapcsán készült térkép segítségével pikk-pakk fel tudunk keresni. http://budapest100.hu/aktualis/

Az 1931-ben épült, kísérleti lakótelep névvel illetett utcácskában huszonkettő iker-és családiházat találhatunk. A korabeli beszámolók mind lelkendezve nyilatkoztak az ország első, egységesen modern szellemiségű lakónegyedéről, úgy tűnik, az az idegenkedés, ami a németországi Bauhaus iskoláját kezdetben körülvette a városlakók által, az akkori magyarokat teljesen elkerülte.

Az egyik írás ráadásképp csodaszép párhuzamot is von az utca neve, és az épületek nagyszerűsége között: az írója azért találta nagyszerűnek a napraforgó elnevezést, mert az utca szélein a nagy ablakaikkal és üvegfalaikkal a házak pont úgy tárulnak a nap elé, ahogy maga a virág is teszi.

A villákat egyszerre jellemzi különbözőség és egységesség, mindegyik épület nélkülöz bármiféle  díszítést vagy ornamentikát, és egyaránt a tiszta, egyenes felületek, lapos tetők és nagy ablakok jellemzőek rájuk. Ugyanakkor azonban a huszonkét épület huszonkét építész(páros) alkotása, akik mind a saját elképzeléseik alapján valósították meg az azonos szellemiségről fakadó épületeket.