AI a művészetben — Interjú Kosztolánczy Gáborral, a 20 éves Müpa D/CEO-jával
Ébrednek a robotok – és egyre több emberi területre lépnek be sikerrel, akár hagyják maguk mögött azokat olyan újdonságokat hozva, amiket az ember akár nem is ért. Az AI művészetvonatkozásairól Kosztolánczy Gáborral, a szülinapos, idén húszéves Müpa vezérigazgató-helyettesével beszélgetünk.
Fotó – Hlinka Zsolt
Az AI az okosság és a bölcsesség között helyezi el magát közepes célorientáltságban, és mára szuperintelligencia, azaz képességei felülmúlják minden egyedi emberét – igaz, energiaigényben nem, az emberi idegháló sokkal energiagazdaságosabban működik. Bill Gates Microsoft-vezér infotainmentje egy lépcsősort fest fel hasonlatként az AI képességeinek növekedésére.
„Míg az emberi intelligencia egy adott lépcsőn áll, az AI mára egyrészt felette, másrészt veszi is a lépcsőket felfelé. Nemcsak korrektív, de önfejlesztő karaktere okán hatványozza képességeit.”
Fotó – Pályi Zsófia
A jelenleg kétévente duplázódó AI-teljesítmény világában a nyelvi kliensek sikere mellett az AI feltalál többek között szuperbaktériumokat, például PET palackokat lebontó enzimet, vagy olyan mikrochipet, amelynek működése az ember által követhetetlen. Közben belép a munkaerőpiacra is, hasonlóan az emberi munkákhoz online platformok listázzák az AI-agentek számára létező munka- és fizetési köröket.
A műalkotás mögött az alkotó-mű-befogadó hármas relativitását tapasztalhattuk sokféleképpen a múltban. Láttunk adott művész nevében festő más alkotókat, a sorozatgyártás alkalmazását, vagy a hétköznapi használati tárgyak mint műalkotások kiállítását: ezek esetleg az AI teoretikus előszobái lehettek. Ha az AI tud jó művész és művészetmenedzser is lenni – ha sikerrel értelmezi a művészetvonatkozású parancsokat –, az a művész szerepének felhasználó típusú eltolódásához vezet? Az AI-ba vetett bizalom növekedésével esetleg a művészetszervező, vagy műértő maga adja-e majd meg a megfelelően pontos kódokat, a „fess öt igazán szép korszakalkotó naplementét” parancs szakmaibb változatát?
„Az ember szabadsága marad, hogy művészetként tekint az adott tárgyra? Látva, hogy a korokon és kánonokon át változó műértékek minden programszerűségük mellett egyedi jegyekkel együtt jelennek meg az emberi figyelem horizontján, eleve mindig ahhoz kötöttek: így a gép sosem fogja a művészet létrehozását “jobban tudni”?”
Fotó – Pályi Zsófia
Kosztolánczy Gábor a Müpa vezetése mellett a humán értékek képviselője coach–mentor–terapeuta szerepben is, így több szempontból izgalmas, miben látja az emberi értékteremtés változásait. A beszélgetés egyik művészeti világbeli apropója a Müpa húszéves fennállása mellett, hogy nemrég a világhírű Christie’s aukciós ház Augmented Intelligence tárlata hívta fel a figyelmet az AI művészeti felhasználásának lehetőségeire New York-ban – a kiállított AI-segítséggel készült alkotások művészek ezreinek tiltakozását váltották ki.
Fotó – Csibi Szilvia
Gábor, boldog 20. születésnapot a Müpának, hogyan ünneplitek?
Köszönjük a résztvevőknek és a közönségnek, veletek közösen ünnepeljük egész évben. A Müpa komplexumban sok minden párhuzamosan történik számos résztvevővel. A házban három szervezet működik különböző együttműködésekben, ezek a Ludwig Múzeum kortárs művészeti gyűjteményekkel, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, és mi, a Müpa, akik a művészeti munkát koordináljuk, és az előadások jelentős részét szervezzük, illetve bonyolítjuk le.
„2025-ben 1900 körüli előadásszámunk lesz. 12 műfaj produkciói a komolyzene, opera világától kezdve a jazzen, világzenén, könnyűzenén keresztül a mozgásművészetekig, táncig, újcirkuszig, az irodalom és a mozi is része a kínálatunknak, és mindezeken túl kiállításokat is szervezünk.”
Fotó – Pályi Zsófia
Március 15-től az év végéig az egész épületben az elmúlt 20 év legemlékezetesebb pillanatai láthatóak szövegekkel és fotókkal megjelenítve, és a Müpa egyik kulcsértékének, az élményszerűségnek a jegyében QR-kódos tartalomeléréssel támogatva. Így az épületben sétálva, a képeket nézegetve megtekinthetők az adott előadáshoz kapcsolódó videórészletek is.
„Egy interaktív gesztussal audiovizuális kapcsolatba kerül az adott eseménnyel, ha valaki a telefonjával a kezében arra bolyong.”
Gazdag a fesztiválkínálatunk is két nagy városfesztivállal Budapesten, az egyik a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek tavasszal, a másik a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál ősszel. Ezek sok partnerrel együttműködve jönnek létre, köztük az Art Markettel, Margó Fesztivállal, Budapest Ritmóval. Az idei Liszt Ünnep keretében tartottunk egy egyedülálló immerzív produckió, a Walk My World előbemutatóit is, melyben a nézők szinte egy videojáték szereplőjének érezhetik magukat, saját kíváncsiságuk szerint fedezve fel a díszletvilágot, és a benne zajló jeleneteket. A fesztiválokkal rendszerint törekszünk vidékre is eljutni, idén Győrben, Miskolcon és Pécsett is szerveztünk előadásokat.
A vidék említésével párhuzamosan a nemzetközi kapcsolatainkba, együttműködéseinkbe is pillantsunk be: érkezett például török produkció Budapestre, és mi vittünk Ankarába és Isztambulba is előadást. Tavaly a soros EU-elnökség kapcsán volt rengeteg Belgiumban, Brüsszelben, Strasbourgban és máshol tartott eseményünk-koncertünk-előadásunk. Idén éppen egy ománi koprodukciós bemutatón vagyunk túl, melynek keretei közt az első arab nyelvű opera született meg. Október elején Ománban volt a bemutató, és áprilisban Budapesten lesz a produkció következő előadása.
„A sokféle érzékszervre ható, széles hazai és külföldi repertoár mellett hagyományosan figyelünk több generáció művészettel való kapcsolatának megteremtésére családi és ifjúsági programjainkkal, valamint Müpa+ hűségprogramunkkal a művészetrajongók igényeinek maximális kielégítésére. Dióhéjban ezek jellemzik az ünnepi évünket.”
Fotó – Csibi Szilvia
Van a Müpa működésében AI-vonatkozású folyamat jelenleg?
Vannak olyan folyamatok, amelyekben nagyon jól tud minket támogatni a mesterséges intelligencia. 2022 szeptembere óta dinamikusan árazzuk az előadásainkat a repülőjegyekhez és szállodákhoz hasonlóan. Magyarországon akkor még újszerűnek számított ez a nagyszabású fejlesztés, és azóta az összes színház számára elérhető, sokan már használják is. A lényege, hogy nagy kereslet esetén emelkedik az ár, és így több bevétel folyik be ésszerű korlátokon belül, saját paraméterezéssel. S ha valamiért túlárazottnak tűnik egy produkció, nem vesznek rá jegyet elegen, akkor egy algoritmus csökkenti a jegyárat, így nagyobb valószínűséggel telik meg az esemény. Ez egyszerre szolgálja a bevételoptimalizálást, és a kihasználtságot, vagyis az előadások látogatottságának a maximalizálását.
„Fontos elvünk, hogy a világszínvonalú produkciók arányos és megfizethető áron legyenek elérhetőek nálunk, ezzel a művészet széleskörű elérhetőségét biztosítsuk. A jegyérékesítés AI-háttere évek óta kiválóan működik nálunk, nagyon jó tapasztalataink vannak vele, és ajánlom is más szereplőknek.”
Sokat használjuk továbbá az AI-t az egyes grafikai elemekkel való munkában. Új tartalmat jellemzően még nem, vagy ritkán készítünk így, de a meglévő vizuális elemeknek az alakításában, korrekciójában abszolút kap szerepet. Szövegírásban is segítségül hívjuk komoly felügyelet mellett, hiszen a Müpának nagyon fontos a szakmai megbízhatóság, és a minőség képviselete. A szakmai anyagainkat tehát az adott terület szakértői írják, és más módon használjuk az AI-t a szövegalkotás során: gondolatgyűjtéshez, inspirációként, draftoláshoz, adatgyűjtéshez.
„Az AI jól tudja a munkáink indulását támogatni azzal, hogy villámgyorsan, strukturáltan összerak egy olyan sorvezetőt, amit utána vagy korrigálunk, vagy továbbfejlesztünk, legyen az kiindulási pont, vagy kreatív ötlet éppen.”
Fotó – Hlinka Zsolt
Mit szólsz az Augmented Intelligence Christie's aukcióhoz? Indokolt-e szerinted a művészeti élet szereplőinek félelme, felháborodása az AI-tól? Hasznos-e megkülönböztetnünk a művészetmenedzsmentben és az alkotói folyamatban használt AI-t, és az AI az alkotói folyamatban csupán technikai eszköz-e, ahogyan a klasszikus számítógép alkalmazása is volt, vagy ahogyan egy megszólaló hang, vagy vászonra húzott ecsetvonás is technikai?
A művészet, a művészi kifejezés technikája és technológiája mindig kéz a kézben jártak az emberi történelemben. Sok pontja volt a technikai fejlődésnek a múltban, melyek félelmet, vagy felháborodást váltottak ki. Lehetséges viszont, hogy a kíváncsiság, a tanulás és a dinamikus értékszemlélet a jobb reakciók – még ha egyelőre kiszámíthatatlannak is tűnnek a technikai újdonságok között az AI tulajdonságai.
„Sok múlik azon, hogyan és milyen keretek között szavazunk az AI-nak bizalmat - ennek a társadalmi gyakorlatát, és jogi lekövethetőségét alapozzuk meg éppen együtt közösen a társadalmainkban.”
Fotó – Pályi Zsófia
A Müpának kettős vállalása, hogy támogassuk a fejlődést és a megújulást, és megőrizzük a hagyományokat és az értékeket. Amikor a Müpa fenntarthatósági stratégiáját készítettük pár évvel ezelőtt, egy újszerű kategóriát vizsgáltunk Magyarországon úttörőként: a kulturális fenntarthatóságét. Röviden a Müpa elkötelezett amellett, hogy az értékeket akár újszerű interpretáció segítségével őrizzük meg. Egyszerű példa erre, amikor egy népdal valamilyen újszerű formában, hangszereléssel, előadásmóddal válik befogadhatóvá és kedvelhetővé.
„Nálunk a mű az értékeit megtartva, de akár új formában válik fenntarthatóvá. Ez az AI művészeti vonatkozású problematikájában is gondolatébresztő attitűd lehet.”
Itt és most nem tudok, és nem is szeretnék igazságot tenni a kérdésben, hogy műértékkel csak ember alkotta, vagy AI által készített alkotás is rendelkezhet, hogy az alkotói gesztus, alkotói “érintés” mennyire relativizálódhat. Mindez éppen zajlik, és a ma fejleményei nyomán valószínűleg a következő generációk fognak retrospektíven valamilyen kiforrottabb véleményt formálni.
Fotó – Hlinka Zsolt
A Covid alatt volt egy zeneműpályázatunk, melynek bizonyos műfajait tervezzük újra kiírni. A gondolkodásnak az első kérdései között szerepelt az, hogy akkor most mi van az AI-al. Engedjük-e, hogy a jelentkezők mesterséges intelligencia által létrehozott zenével is pályázzanak?
„Próbáljuk meg szabályozni, amit mi sem értünk igazán, azaz olyasmit, ami még annyira új, hogy nincs szokásjog, nincsenek általánosan elfogadott irányelvek, értékrendek? Írjunk-e ki külön kategóriát a mesterséges intelligenciával szerzett zenére - és lehet, hogy ez meglepően izgalmas lesz, vagy meglepően semmilyen, vagy majd meglátjuk, milyen?”
Most úgy látom, hogy az AI a meglévőkből tud valamit összegyúrni, az emberi elme viszont kreatívan valami teljesen új megközelítésre is képes, távoli asszociációkra, egyedi elrendezésre. Nem tudom, mert nem vagyok informatikai szakember, hogy az AI-nak ez mennyiben korlátja hosszú távon. Művészeti szektorban dolgozóként azt remélem, hogy az AI inkább támogatja az emberi műalkotás létrejöttét, mint átveszi azt.
Van például a Müpában gyakran megforduló összművészeti alkotás, amelyben zene, vizuális és színművészeti elemek, mozgás, fény és hang együttesen adják az élményt. Az, hogy ennek egy-egy eleme, mondjuk egy háttérvetítés élő, zenélő, éneklő, mozgó emberek mögött AI-alkotta, szerintem önmagában még egyáltalán nem ördögtől való, inkább fenntartja az impulzusgazdag világban élők érdeklődését.
Fotó – Hlinka Zsolt
Végül coachként-mentorként kérdezve: szerinted milyen lesz a gépekkel közös világban élni a közeljövőben? Többen kiemelik az emberek szociális igényeit, karakterét a munkaerőpiac változásának lehetőségeiben: azaz, hogy több lehetőségünk lesz egymás felé fordulni.
„Az ember társas lény. Igaz, engem X generációsként sokszor meglep, hogy mennyi emberi tekintet mennyi helyzetben szegeződik képernyőkre. Reggelente a napi rutinomban nekem is többször magamra kell szólnom, hogy nem-nem, még ébredés van, és nincs internet, csak később nyúljak a telefonért, és csak később jöjjön az információrobbanás a napomban.”
Fotó – Csibi Szilvia
Hagyományosan itt-és-most jellegűek a közös étkezéseink, ahol az étkezőasztal régóta fizikailag is közel hoz minket, és az evőeszközhasználat más eszközhasználat elé lép. Vagy hogy a művészet körül maradjunk, az európai kultúra intézményei szívesen használnak no phone policy-t művészi előadások befogadása közben, és a sor folytatható.
„Sok módja van annak, hogy az emberek műszaki eszközök nélkül töltsenek egymással minőségi időt, egymásra figyelve, érzéseket megélve – ennek kiváló eszköze a művészet. Azt remélem, hogy a Müpa a személyes jelenléten alapuló élményeket fogja szolgálni a következő évtizedekben akkor is, ha a fiataloknak komoly dilemmát okozhat a valódi és a virtualitás közötti választás. Hiszek ennek az erejében, melyhez azonban ismernünk és tisztelnünk kell az AI vonzerejét is. ”
Fotó – Hlinka Zsolt
Müpa X PS
Müpa — Web | Programok | Instagram | Youtube | Spotify
+36 1 555 3000 | info@mupa.hu | 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Kosztolánczy Gábor — Web
Szöveg — Gyöngyösi Hunor
Borítókép — Csibi Szilvia
HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.
