„Egy otthon nem attól lesz otthon, hogy tele van pakolva luxustermékekkel.”

Kis kávézóktól magánlakásokon át a neves szállodákig, széles a projektek skálája. A közös nevező, hogy a dizájn és a funkcionalitás kiegészítik egymást a terveikben. A projektek méretei változóak, de kivitelezés tekintetében mind magas minőséget tükröznek. A Plusdesign stúdió alapítójával, Fejes Gergővel beszélgettünk.

Fejes Gergő - Fotó: Déber Gábor

Mindig az építészet vonzott, vagy volt más gyerekkori álmod arról, hogy mi leszel, ha nagy leszel?

Az egész történet azzal kezdődött, hogy felfigyeltek a képességeimre a rajz terén. A nagymamám támogatott és arra bíztatott, hogy vegyem komolyan a tehetségemet, hiszen a korábbi generációkban erre nem volt lehetőség. Ennek hatására elkezdtem rajzszakkörökre járni, valamint részt vettem különböző rajzversenyeken is. Így már tízévesen koponyákat és aktokat rajzoltam.

Az általános iskola befejezése után eredetileg grafikusnak készültem, de végül szobrász szakra vettek fel Szegeden. Második évben kezdtem el fontolni az Iparművészeti Egyetem - MOME - lehetőségét, és gondolkodtam az építész-belsőépítész szakon való jelentkezésen. Innentől kezdve előkészítő tanfolyamokra jártam, hetente ingáztam 900 kilométert Békéscsaba, Budapest és Szeged között, hogy felkészüljek az egyetemi felvételire. A kollégiumban még lámpaoltás után is 45 percre beállított stopperre rajzoltunk.

A felvételi nehéz volt, de szerencsére sikerült. Engem vettek fel elsőként, annak ellenére, hogy késve érkeztem a felvételire, ami miatt az aktok rajzolására kevesebb időm maradt. A rutin segített és sikerrel zártam a felvételit. Negyvenszeres túljelentkezés volt, 12 embert vettek föl, abból 6-8-an diplomáztunk le. 5 év, hatalmas nevekkel.

Hogy indult a Plusdesign stúdió?

Az egyetem után volt egy fél év próbálkozás, amikor főleg kiállításokat, díszleteket terveztem Németországba, Magyarországra, majd Zoboki Gáborhoz és Demeter Nórához kerültem, ahol 5 évig tevékenykedtem. Egy idő után úgy éreztem, hogy saját terveimet szeretném megvalósítani, így összeálltam Huszár Andris formatervező barátommal, hogy a későbbiekben együtt csináljuk a Plusdesign stúdiót. Idővel külön utakon folytattuk, de a jó barátságunk megmaradt.

2008-ban igen nagy növekedés volt a szállodaiparban, így tervezésileg ezt a szegmenst erősítettük. A munkák száma hirtelen megnőtt, és bár a gazdasági válság idején is számos kihívással kellett szembenézni, sikerült áthidalnunk őket. Belekezdtünk a luxuslakások tervezésébe is, és az iroda folyamatosan nőtt.

Főként szállodákkal, éttermekkel és magánlakásokkal foglalkoztunk, de kis kávézóktól és cukrászdáktól kezdve, konditermekig, valamint óriás irodaházakig tervezünk mindenféle projektet, és továbbra is ugyanazt a minőséget képviseljük, amit már az elejétől fogva megszokhattak tőlünk. Az, hogy most karitatív kezdeményezéseken dolgozunk, mint például a Bike Maffia megbízásából készült hajléktalanoknak szolgáló nőgyógyászati klinika, vagy egy luxusszálloda, számunkra teljesen lényegtelen, minden projekt ugyanannyira fontos.

GoBuda Fitness Club - Fotó: Gosztom Gergő

Sokat számított, hogy mi a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk a fotorealisztikus látványtervekre, ami mára már alapvető elvárás a tervezésnél, de akkoriban nagyrészt még csak a kéziskiccek voltak elterjedve. Emellett mi nagyon kirajzolt, specifikus kiviteli tervekkel is szolgáltunk.

Magánlakás - Fotó: Gosztom Gergő

Melyik munkád hozta meg az áttörést?

Az Avalon Park hatalmas mérföldkő volt számunkra, amely még Tom Dixon dizájner figyelmét is felkeltette, és elhívott az új showroomjának a megnyitójára Londonba.

Ami a munkáinkat illeti, mindegyiket nagy lelkesedéssel végzem. Most már olyan helyzetben vagyunk, hogy válogathatunk a projektek között. A döntésnél az a fontos számunkra, hogy megvan-e a közös szimpátia a megrendelőkkel. A projekt mérete már nem elsődleges, legyen szó kisebb vagy nagyobb projektekről, a lényeg, hogy a végeredmény szép legyen. Fontos számunkra az is, hogy a megrendelő is legalább annyira a szívén viselje a projektet, mint mi. A jó büdzsé is lényeges lehet, de már alap költségvetésből is születtek kiemelkedő munkák.

Van olyan projekt, amire személy szerint a legbüszkébb vagy?

Nagyon jó kérdés, mert számos olyan projektünk van, amelyre rendkívül büszkék vagyunk, mindegyiknek megvan a maga szépsége.

Medicover - Fotó: Batár Zsolt

Ha kiemelnék néhány projektet, akkor közéjük tartozik a korábban említett Avalon Park, a Medicover projektek, amelyek különösen fontosak, mivel nagy médiafigyelmet kaptak, és szakmailag is kihívást jelentett a kórháztervezés. Emellett a Zileat és a Dolcissima is nagyon jól sikerültek, azonban az igazán kedvenc munkáim azok a luxusvillák, amelyeket sajnos nem tudtunk publikálni sem a szakma, sem a nagyközönség előtt.

ZilEat - Fotó: Gosztom Gergő

Dolcissima - Fotó: Gosztom Gergő

Milyen projektekben találod meg a legjobban önmagadat? Mennyi szabadságot kapsz a tervezés során, és mennyire tudsz együttműködni a megrendelőkkel?

Sok esetben szabadkezet kapunk a megrendelőktől. Nyilván egy elképzeléssel érkeznek, ezt mi természetesen prezentáljuk, és szerencsére rendszerint pozitív visszajelzést kapunk. Fontos, hogy a belsőépítészeti tervezés végeredménye ténylegesen befotózható legyen. Sok belsőépítész a látványtervekkel publikálja a munkáit, azonban azt gondolom, hogy fontosabb, milyen valós munka jön létre a tervezés eredményeként. Személy szerint én az az építész vagyok, aki ezt képviseli.

Szerinted mitől lesz otthon egy otthon? Mit tartasz legfontosabbnak a tervezésben?

Nyilvánvalóan van a megrendelőnek egy ideája, ami alapján közösen csinálunk egy gyűjtést. Nekünk úgy kell megterveznünk az adott teret, hogy dizájnban, funkcióban és családmodellben is működjön. 

A tervezés során fontos, hogy a dizájn ne menjen a funkcionalitás rovására. Figyelembe kell vennünk olyan aspektusokat, hogy a család mennyit van együtt este, le tudják-e ültetni a vendégeket, hogy bonyolítják majd le a családi programokat. Ezek nagyon fontos kérdések, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen ezek a részletek adják a projektek lelkét.

Gergő saját otthona - Fotó: Hlinka Zsolt

Egyre aktívabban tevékenykedtek külföldön.

Külföld mindig is izgatott minket, ám valamiért sosem mertünk nagyobb lépést tenni. 2014-ben Indonéziában, Lombokon terveztünk egy szállodát, majd Londonban egy lakást, és több más szálloda projektünk is született már külföldön. Az utóbbi időben kezdtünk el komolyabban érdeklődni a határon túli lehetőségek iránt, főleg a Balkán régió felé. Érdekes módon, az eddigi projektek mind elégedett megrendelők és szájhagyomány révén érkeztek hozzánk. 

Logisztika terén azonban számos kihívással találtuk magunkat szemben - például a hosszabb ideig külföldön tartózkodás, vagy mikor minden anyagot Magyarországról kell megrendelni, és innen külföldre szállítani. Nehéz külföldi munkákat megszerezni, hiszen a régióban, legyen az Csehország, Horvátország, vagy akár Románia, rendkívül tehetséges tervezők vannak. Minden nehézség ellenére továbbra is bontogatjuk szárnyainkat és készek vagyunk bármilyen új megbízásra. 

Milyen csapattal dolgozol együtt? 

Jelenleg kisebb irodaként működünk, öten vagyunk a stúdióban, de nagyon jó kapcsolatban vagyok más belsőépítészekkel és irodákkal, így ha egy nagyobb projekt megkívánja, számíthatunk egymásra. Az a szép ebben a szakmai barátságban, hogy nem tekintjük egymást konkurenciának. 

Előfordult, hogy nehéz volt megfelelő embert találni, de sajnos most a gazdasági helyzet változásával sok tehetséges emberrel telt meg a piac. Időközben a szakmában rengetegen lettünk, így ma már a számunkra igazán kihívást jelentő projektekkel és a családommal szeretnék foglalkozni.

Szerző: Tóth Tekla Zoé