Kult
2022. 06. 03.

Fajgerné és a feminizmus – A Godot katalizátor díjas Fajgerné tárlata


Nem szokványos dolog, hogy egy galéria lépcsőjén paradicsompalánták várják az oda érkezőket. Mint ahogy Fajgerné, a kétgyermekes anyuka is provokatív és megosztó alakja a képzőművészetnek. Nőművésznek mondja magát, attitűdjei a feminizmusra utalnak. Már- már ikonikus alakja a női egyenjogúság szimbóluma is lehetne. A nők a feminista forradalmak hatására ma már legtöbbször olyan munkákat vállalnak mint a férfiak, a modern születésszabályozás immár természetes, és mindez a szexuális forradalommal is együtt járt. 

A társadalom, a megszokások dogmái azonban még manapság is igyekeznek korlátok, falak, rácsok mögé szorítani a nőket, jelezve számukra, hogy a házimunkák és a gyereknevelés az ő feladatuk, melyben megengedett a kiteljesedés. A háziasszony szerepe éppúgy vitatott, mint a hagyományos értelemben vett család, amelynek uralkodó eleme a férfi. Ezt a problémát Fajgerné át is érzi.

A férje nevét vette fel, így lett híres, ezen a néven folytatja művészi pályafutását. Bár ez a névválasztás ellentmondásosnak tűnhet a feminizmus tekintetében, ő egyenrangúnak tekinti magát a párjával, és szerinte ugyanolyan fontos a férfi szerepe például a gyereknevelésben akár a nőé. Véleménye szerint a mai magyar helyzet az, hogy a nőket elnyomják, és visszakényszerítik őket a házimunka rácsai mögé, rekonstruálva a hölgyek valódinak tartott szerepét a családban, illetve azt sugallva, hogy a gyengébb nem ne tanuljon, hanem csak házimunkát végezzen.


Az absztrakt expresszionista képek


Fajgerné absztrakt expresszionista képeket állított ki. Egyes képein a gesztusok dominálnak,  melyek néhány képén pedig egyensúlyban vannak a figurális festészettel. Alkotásain a felmosás, ablakmosás, vécépucolás mozdulatait adja vissza, láthatóvá téve ezt a „láthatatlan munkát”. Az absztrakt festészet a múlt század közepén alakult ki, jeles képviselője volt Yves Klein, aki a kiállító művésznő festészetére is hatott. Ő a kiállításai során nőket kért fel, hogy mint élő ecsetek nyomot hagyjanak vásznakon, kék festékkel kenve be őket. 

Fajgerné kiállított műveiben az ultramarinkék – fehér szín összeállításé a főszerep, de a vermillion piros is megjelenik, bár az sokkal ritkábban. A figurális megjelenítés néha csak a test körvonalát igyekszik láttatni. Ez a fajta ábrázolás azt sugallja, hogy bármelyik átlagos háziasszony lehetne a főszereplője a képnek, még akár mi is lehetnénk ott. A nőművész éppúgy amazonként mozog a konyhában, mint a festővásznon. A kék rácsos konyharuha mintájára festett trabant kihívóan áll a galéria kiállítóterében. Az autó a kommunizmus jelképe, régen kék, illetve fehér színben gyártották. Ugyanakkor a szállítás eszköze is volt, mégis olyan Fajgerné számára mint egy konyharuha, ezért is festett rá kék-fehér rácsozatot. Ezzel Sonja Delaunay művészetét követi, aki a múlt században autó mobilokat festett meg különböző mintázatúra. 


A megnyitó


Az itt megtekinthető autó roncsban videó is működik, melyen megtekinthető a kiállítás megnyitója, illetve az a félórás kisfilm amely erre az alkalomra készült. A film egyébként egy másik teremben is látható. A tárlatot Popovics Viktória nyitotta meg. Ez a megnyitó szelídebbre sikerült, mint a nőművész régebbi bemutatói, csupán kékre festette arcát a művésznő, és konyharuha mintázatú blézert viselt. Ezenkívül a Godot galéria Katalizátor díját is átvehette.  

A tárlat megnyitóján akció is volt, amely abból állt, hogy kitették a háziasszonyok munkaeszközeit, a konyharuhákat lógni két szárítókötélre. Egyrészt az volt ezzel a cél, hogy bemutassa a háziasszony által végzett mozdulatokat, másrészt pedig hogy ezek a Fajgerné által szimbólummá avatott eszközök műalkotásokként is szerepeljenek. Valóban, kiválóan kiegészítik egymást a konyharuhákat utánzó, vászonra készült geometrikus olajképekkel. Ezek után lehetett bort és zöld paradicsom lekvárt is kóstolni, persze mindkettő a kiállító terméke volt.

Ki hatott rá? 


Fajgerné művészetére nagy hatással volt Frida Kahlo, Birgit Jürgenssen, Niki de Saintphalle. Fajgerné régebben megfestette önmagát mint a Három Gráciát, egy kövér nő is lehet szép jeligével. Ezek is részt vesznek a tárlaton, Gergely Farnos Lilla szobrain keresztül látjuk a három különböző alakot. 

Végszó 


Fajgerné régebbi műveiben sokkal naturalisztikusabban festette meg önmagát, többször meztelenül is, így ez a tárlat újszerű a régi stílusához képest.   

Ez a kiállítás a háziasszony szerepét fogalmazza meg. Az efféle bezártság, mely férfi nélküli világot jelent, nem önszántából nélkülözi a férfi egyedeket. Látható a láthatatlan, a sok száz éve ránk nőkre szorított és kötelességként vállalt nehéz munka is. A probléma ma már globálissá válik, a paradicsompalánták pedig várakozón néznek a jövő felé.


A kiállítás 2022.08.14-ig megtekinthető a Godot Kortárs Művészeti Intézetben.

Cím: Óbuda, 1036 Budapest, Fényes Adolf utca 21.

Jegyek

Szöveg: Szőke Anikó
Fényképezte: Simon Zsuzsanna


Pscreative 27e579d1

HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.

Rólunk