Önreflexió és generációs identitás – XYZ címmel nyílt kiállítás a Printában

Hogyan látja egy generáció önmagát? Mennyire önazonos ez a kép az egyén szintjén? Lehet-e a generációs identitás és egy művész alkotói módszerében összefüggéseket találni? A Printa megnyitotta idei első kiállítását – ezúttal a különböző generációk társadalmi kérdései kerültek terítékre. Íme, az XYZ!

Az elmúlt néhány évtizedben a mindennapi életünk több eleme is átalakult: kommunikációs szokásaink, digitális eszközeink, de a jövőhöz való viszonyulásunk is folyamatosan változik. Mindezen tényezők, pontosabban a körülöttünk zajló társadalmi, technikai és kulturális változások határozzák meg egy-egy generáció besorolását is. Ebben az egyre felgyorsuló világban pedig ma már eljutottunk odáig, hogy egyre több generáció él egymás mellett – különböző szokásokkal és eltérő világtapasztalattal. Hasonlóképpen van ez a Printa színfalai mögött is. A Printa ugyanis nem csak egy márka, hanem egy alkotóközösség is egyben. Így szükségét érezték annak, hogy a csapattagok tehetségét egy új szerigráfia kollekció és kiállítás formájában is megmutassák. Mivel a márka termékpalettájának megújulásán más-más generációhoz tartozó kreatívok dolgoznak, az egyes csapattagok közötti különbözőség jelentette a kapcsolódási pontot. Ezért legújabb alkotásaik inspirációs forrását az X, Y és Z generációkat meghatározó sztereotípiák és ehhez fűződő egyéb társadalmi kérdéskörök jelentették.

„Képzeljük el, hogy egy olyan világban élünk, ahol minden generáció egy különálló sziget. Az X generáció szigete tele van analóg technológiával, a Y generáció szigete a digitális átmenet hídján áll, míg a Z generáció szigetén már a virtuális valóság a norma. Most képzeljük el, hogy egy híd köti össze ezeket a szigeteket, lehetővé téve a generációk közötti utazást és tapasztalatcserét. Ez a híd az XYZ kiállítás”

De milyen témákat feszegetnek az egyes alkotók?

Az X generáció témája az énmárka és az önmagunkkal való foglalkozás. „A 80-as években, amikor felnőttem, még nem volt szokás tudatosabban figyelni vagy foglalkozni önmagunkkal, mentális egészségünkkel. A saját magunkról való nyílt beszélgetés, vagy a szakmánkban, hogy énmárkát építsünk, kifejezetten udvariatlannak számított” – jegyzi meg Majoros Zita, a Printa alapítója. Így alkotásainak központi motívumaként a női arcot választotta, amelyek kisplasztikák és téglalap alakú befoglaló formába zárt szitanyomatokon jelennek meg. A hagyományos női portréábrázolással ellentétben, a szépségideál kifejezése itt lényegtelenné válik, és a megalkotott női arcokon a belső történések nyomai látszanak kirajzolódni. A felismerhető, de mégis absztrakt arcformák egészen amorf sziluettekké redukálódnak: az agyagból megformázott portrék mindegyike egy-egy vallomás jelképévé válik.

„Az alkotók központi témái valamennyire összhangban vannak a sztereotípiákkal, de közel sem azonosak velük. Sokkal inkább az adott életszakasz aktuális kihívásait tükrözik, megspékelve a társadalmi és kulturális örökséggel, amit a nyakukba kaptak.”

Míg az X-et az öngondoskodás és önmagunkról való nyílt beszélgetés, addig az Y-t az otthonteremtés, egzisztencia és a biztonság megteremtésének kérdései foglalkoztatják.

„Nem azért, mert idealista módon Pinterest lakberendezési képek válogatása a kedvenc szabadidős elfoglaltsága, hanem mert 30-40 évesen ez az életkorából adódó feladata, amit nem könnyít meg az a társadalmi környezet, ahol szinte lehetetlen saját lakhatáshoz jutni és egyről a kettőre haladni” – fűzi hozzá Pető Dorina. Így Varga Bálint Dániel „Vase” című szerigráfiáin keresztül tulajdonképpen a tárgy-személy viszonyrendszerét vizsgálja. A görög vázákra emlékeztető sziluettek stabilan állnak asztalukon, miközben a rajtuk megjelenő geometriai alakzatok formai ritmusokká alakulnak – a tárgy körül zajló élet és események lenyomataként. Az így kirajzolódó jelenetek egy új perspektívát kínálnak: mit is látnak tárgyaink, ha minket néznek?

A biztonság keresése, pontosabban a bizonytalanság motívuma a Z alkotásainak is inspirációs forrásává válik. Bencsik Zorka ugyanis a Z generáció jövőhöz való viszonyulását vizsgálja, amelyben az elveszettség, a bizonytalanság és az útkeresés együttes jelenlétét fogalmazza meg. „A Z generáció előtt végtelen lehetőség áll, de közben az összes valahogyan limitált. Igazából mindegy is, hogy milyen utat választunk, mert egy újabb járvány vagy egy háború, de ha ezek nem is, akkor a globális felmelegedés úgyis közbeszól. Ettől függetlenül viszont mi is szeretnénk a jövőnket tervezni. Ez az érzés jelentette munkáim kiindulópontját” – magyarázza Zorka. A végtelenség és a limitáltság képi megformálásához pedig az egyik legösszetettebb kultúrtörténeti szimbólumhoz, a labirintushoz nyúl vissza. A különös geometrikus és spirális formai hálózatok fekete és fehér árnyalatokban öltenek alakot, amelyeket ezüstös hangsúlyok emelnek ki monokróm hátterükből – ahogyan Zorka is fogalmaz: „hogy legyen egy kis fény az alagút végén”. A különböző labirintusok végül zászlóként egyesülnek, mint egy közösség és egy idea összetartó jelképe.

Míg Zorka munkáit az analóg eljárások teszik karakteressé, addig Szabó Anna grafikáiban a digitális eszközök kiegészítő elemként szolgálnak. Anna szerigráfiáinak inspirációs forrását ugyanis a mesterséges intelligencia adja. Az alkotó pontosabban a ChatGPT-hez fordult, hogy megkérdezze, milyennek látja a Z generációt. Az így listázott kulcsszavakat pedig vonalrajzokká alakította – korábbi munkáihoz híven, önreflektív módon, saját tapasztalatainak szemszögéből. A hat kiválasztott téma pedig a Z generáció mindennapjainak egy lehetséges mozaikjaként áll össze. „A sorozatból az egyik kedvenc munkám a »skincare« című alkotás. A grafikán egy maszkot látunk, amelyet szépségápolás céljából szoktunk az arcunkra felhelyezni, ugyanakkor az önmagunkkal szembeni elégedetlenséget is kifejezi. Szüntelenül keressük a legapróbb hibáinkat és a megoldást, hogy eltüntessük azokat: rejtegetjük a valóságot és még szét is kürtöljük” – emeli ki Anna.

A Z témái, legyen az a bizonytalanság, a ChatGPT, a környezettudatosság, a FOMO, az entrepreneurship vagy a mircoinfluencer lét, nem azért fontosak ezen nemzedék számára, mert szociális szorongók, „hanem mert ebben az életszakaszban önmaguk megismerése és a világ megértése a teljesen normális feladatuk, és mindezekre egy kiszámíthatatlan világban kell időtálló válaszokat találniuk” – világít rá Pető Dorina. Majd így zárja gondolatait: „Ha tudatosan próbálkozunk, kipillanthatunk a generációnk által kapott szemüvegünk alatt. Beleleshetünk, milyen lencséket kapott a másik generáció. Nézzük ilyen szemmel a kiállítás alkotásait. Vegyük fel egymás szemüvegét, használjuk ezt a kiállítást hídként, és járjuk be egymás szigetét.”

Az XYZ szitanyomatok a Printa webshop oldalán is elérhetők.