Steiner Kristóf itt-és-mostja és érkező kapszulakollekciója, az ’Isla’

Steiner Kristóf ország és világ jószívű és teljes szívű történetmesélője – ízekben, zenékben és szavakban. Sokszínű kalandjaiban (VJ, DJ, világutazó, szakács, író, aktivista, lelki és földrajzi pionír) részletgazdag humor, emberség, és a megértés, tudatosság igénye csillannak meg. Mi az itt és mostról kérdezzük egy poszt-pride állapotban – ha már csillogás. 

Szia Kristóf, in medias res: mi a viszonyod a divathoz most, mit tartasz benne értékesnek, és ez  hogyan változott az évek alatt? 

A divatot az önkifejezés eszközének vélem-vallom. Régebben a menőség sokkal jobban érdekelt  benne, ma már kevésbé – a társadalmi konvenciók hátrább csúsztak. Ennek az átsorosolásnak egyik  része egyéni, a másik közösségi: mai hívószavaim a divatban a kényelem és a gendersemlegesség. Ha  őszintén a szívünkre tesszük a kezünket, talán mindegy, hogy mennyire rövid egy short, vagy milyen  fazonú egy cipő. Persze az is igaz, Methanára eleve nem kell sok ruha, az itteni napokat egy-egy  ruhadarabban szoktam megélni. 

Korábban mintha a divat az étkezéshez való viszonyodat is meghatározta volna, ma a vegán konyhád  fazekába talán a tudatosság, és az autentikus, gazdag ízek tisztelete kerülnek – így van ez? Vannak  régi meghatározó ízélmény-emlékeid? 

A gasztronómia-tudatosságom és kiegyensúlyozott élettörténetem hajnalán a kétezres évek eleji,  mindössze 55 kilós fashion-victim Steiner Kristóf és étkezési zavarai is ott vannak. Fiatal éveim  urbánus tapasztalatait az egészség és ökonómia másfajta tisztelete egészítik ma már ki. 

Mindig az ízek rajongója voltam, széles skálán. A globalizáció gyermekeként egyfelől a fogyasztói  kultúra hazai igazi nagy robbanásának fiatal tapasztalója voltam, egy gyorséttermi étkezés is teljesen  levett a lábamról – másfelől például az első görögországi családi nyaralások ízemlékei is. Ma a korai  szentimentális konyhai élményeket sokkal professzionálisabban, összetettebben kezelem, és persze  ami a legfontosabb: szabadon. A saját receptjeimet sem betűre pontosan követem, hanem az adottságok, hangulatok vezetik. A next-levelt egy-egy fogás esetében az is megadja, minek van  szezonja, mi van éppen itthon. 

Nemrég zajlott a 28. magyar Pride, melynek mára a vegán konyha mellett a hazai front face-e lettél.  Milyen volt? 

Szuper volt a Pride és nagy megtiszteltetés – 2009 óta nem élek Magyarországon, de gondolunk  egymásra kölcsönösen a vegán és LGBT-szcénákkal. Otthonról-haza látogatni azért is jó, mert  bizakodó vagyok, a generációs hozzáállások átírhatatlanok, az idő elfogadóbb közösségeket épít, a  lehetőségek és felelősségek felismerése zajlik.

Te az a közszereplő vagy, akitől nem távoli a társadalmi felelősség, és kívülről úgy tűnik, nagy  természetességgel éli meg és közvetíti: hogy őszintén tudod, mi mellett mennyire állj ki. A média  béklyóiban, zajában könnyű a saját hangodon szólni? A szociális érzékenység mennyire szervezi a Steiner Kristóf-alakot? 

Valóban disszonáns helyzet tud ez lenni, hiába kap valaki egy porondot, sokszor mások igéit kell  hirdetnie rajta. Én ebből korán kiszakadtam, saját magam kereteinek tisztelete, és keresése kiút volt  – legtöbbször kirándulásokat teszek a szakmai élet sokféle tengerein, projektközpontú kollaboratív  jelenléteim vannak. 

A közösségiség talán a pályám kulcseleme valóban. 

Az együttlét képes a fragmentáltságainkat felülírni.

Legyen ez műsorvezetés, társadalmi szerep, írás, zenélés, ízélményeken alapuló, vagy a több napos retreateinken kialakuló közösség, ezek éltetnek engem, és hiszem, hogy másokat is. 

Önmagammal ugyanúgy küldetésem az érzékenység, mint minden érző lénnyel. Nagy finomságai és  komplex világai vannak – lesznek is talán – hogy mit érdemes igazán felelősen tennünk a Földön, a  húsevés elhagyása ilyesmi például nálam, de tőlem a metropolita 9—5 életmód, a hierarchikus  viszonyok, versenyszerepek is távol állnak. 

Most milyen terveid vannak a methanai helyszínen és milyenek a magyar közélet színén? Ahogy az angol kérdezné esetedben találóan: what’s cooking? – mi van készülőben nálad éppen? 

Valami mindig készül – sok kis projekt van éppen.

Most mutatjuk be Lajos Attilával és Nimivel a men’s retreateink inspirálta kapszulakollekciónkat. Az ’Isla’ shortjai, tank topjai és pólói az örök nyarat és az individualitást ünneplik. Fenntarthatóság, különlegesség, kényelem és játékosság jellemzi ezeket a SS24 darabokat. Úgy érezzük, a maszkulin energia kibontása, átgondolása sokat ad a mai társadalomnak, és a férfi létszám is növekszik a szigeten a nagyrészt női látogatottságunk mellett. Már előrendelhetőek, a teljes kollekció tavasszal érkezik.

Emellett újítunk fel Methánán egy 150 éves falusi házat, a jövőbeli elvonulásaink helyszínét. A télen pedig megyünk vissza Mexikóba is már hagyományosan – az újév idején ott is tartunk egy elvonulást.

Fesd le kérlek a nyári Methanát, milyen színek-illatok, pillanatok vannak most épp felétek?

Csodás a Methana-i nyár!

Kezdjük azzal, amit te is hallasz az interjú hátterében: milliónyi kabóca. Ha egyszer meghallod őket, onnantól hallani fogod, egyfajta fehér zajjá nemesedik benned.

Most a legsűrűbb nálunk a sziget, ennyien soha nem szoktak lenni, tele vannak a tengerpartok, tavernák, kávézók – leginkább helyiekkel. Számunkra ez a hónap a családról és barátokról szól. Több fontos családtag volt most itt, és Nimivel is elmentünk nemrég kicsit kalandozni a motoros hajónkkal a környező szigeteken. Lesz egy tengerparti bulink is nemsoká egy partszakaszon ínycsiklandozó vegán welcome falatokkal.

Methana egy gyönyörű buborék, ahol minden másképp működik. Szavakba én is csak akadozva tudom önteni ezt az édeni élményhalmazt, ahogy a wifi, és az áram is akadozik, tapasztalnotok kell.
Semmi közösségi közlekedés, semmi bank, posta, vagy orvos – a megváltozott komfortérzetek dacára mégis nagyon fel tud tölteni.
 

Várlak Benneteket!

Interjút készítette: Gyöngyösi Hunor 
Képek: Nimrod Dagan
Borítókép: Kimon Kaketsis