Az Üveghegyen túl — Üvegművészet a Befoglalt Terek kiállításon — ART INSIDER Series 2
Üvegezéskor a művészet forró csókjai csattannak: hot stuff, azaz menőség az üvegművészet. Pontosabban a kézműves üveg hot glass, warm glass és cold glass, azaz forró, meleg és hideg szakmai állapotai megkülönböztetettek. A PS Art Insider sorozata a nagyító üvege alá veszi a művészet üvegét — Faur Zsófiék Befoglalt terek kiállításáról jelentkezünk.
Az üveg egyszerre önmaga, és van magán kívül, mutat magán túlra, mediáló jellegében átengedi a tekintetet. Egyszerre transzparens, formálható és szilárd, szilárdságában a legtörékenyebb. A flow üzemhőmérsékletén megengedő, bármi is lehet, s ha kihűl, néha darabokra, szilánkosra törik: tisztára, mint az élet.
Faur Zsófiék csoportos kiállításán, a Befoglalt tereken öt művész üvegművészeti alkotásaiban az analitikus-dekonstruktívtól a figuratívig jelennek meg hozzáállások. A Befoglalt terek térfoglalásán átlátszó, folyékony-szilárd, átmeneti anyagként igyekszünk betölteni életünk terét a kiállítás műalkotásainak tükrében.
Az idők kezdete óta a természetben előforduló üveget idősebb Plinius ókori római polihisztor-író szerint Kr. e. 5000 évvel ezelőtt találták meg főníciai kereskedők Szíriában, az üvegművesség kezdetei pedig nagyjából 4000 évvel ezelőttre, és Szíria-Mezopotámia-Egyiptom területeire visznek.
Az átlátszó üveg Alexandria, az ókori Róma találmánya, a tiszta, nem elhomályosodó “látszó üveg”, azaz tükör (looking glass, speculum) első megjelenési helyszínei későbbiek, pl. a 11.sz.-i iszlám Spanyolország, vagy a 13. sz.-i Murano, bár a tükörhasználatról Plinius szintén szól már: üveg és tükör fejlődése párhuzamosak és kereszteződnek (üveglapot a tükrös felületek a középkorban kapnak).
Az üvegművesség hagyományos, elterjedt technikái a fújás, kemenceöntés, olvasztás, süllyesztés, pâté-de-verre, lánggal megmunkálás, melegen alakítás, hideg megmunkálás, másfelől a gravírozás, polírozás, maratás és vágás például — ma már persze lehet az üveg a 3D nyomtatás alapanyaga is sok más közt.
Kultúrafüggő története az üveget eredetileg Iránhoz, Indiához, Kínához, a Római Birodalomhoz, és az iszlám világhoz kötik. A középkorban az üvegfestés egyfajta olvasásalternatíva volt a “szegények Bibliájaként” a templomokban történeteket megformálva-elmesélve az olvasás mint privilégium korában. Az ekkori jelentős üvegek az angolszász üveg, a muránói üveg (Velence és Murano) és a bohém üveg (Bohémia és Szilézia). A 15. század muránói cristallo-ját tartották Európa legtisztább üvegének, és vált Murano a “legfontosabb üvegközponttá” – majd a 17. században letaszította trónjáról a bohém kristály a muranói cristallo-t.
A bohém üvegművesek, Blaschkáék Üveg Gerinctelenek sorozata (Üveg Tengeri Lények és Üveg Virágok összefoglalva – keress rájuk) hagyományosan a legfinomabb és -részletesebb üvegmunkák közé tartoznak. Leopold Blaschka így ír 1889-ben:
Sokan gondolják úgy, hogy valami titkos eljárás során préseljük hirtelen az üveget ilyen formákba, de nem. A kezünk, kézügyességünk van. A fiamnak, Rudolfnak több, mint nekem, mert ő az én fiam, és az ügyesség nő minden generációval. Mindig is mondtam, az egyetlen módja, hogy jó üvegműves légy, hogy szerezz egy jó dédapát, aki az üveg szerelmese, neki lesz egy hasonló ízlésű fia, a te nagyapád. Neki lesz egy fia, a te apád, szintén az üveg szenvedélyes rajongója. Te mint az ő fia, próbálkozhatsz az üveggel, és a te hibád, ha nem sikerül. De ha nincsenek ilyen felmenőid, az nem a te hibád. Az én nagyapám volt Bohémia legszélesebb körben ismert üvegművese.
Az üvegművesség tehát üvegművészetté válik. A ma alkalmazott világában például a kortárs metropoliszok építészetének domináns tromfszereplője a sokszor hőmenedzsment-kérdéseket felvető üveg a beton mellett, és azzal elegyedve mint üvegszálas beton; közben az üvegművek értékelése is egyre egyértelműbb, jó ideje áttöri a magasművészeti megítélés minimumának üvegplafonját — míg ua. magasművészet és nem-magasművészet különállása nem mindig egyértelmű.
A Studio Glass Movement a 20. sz. első felétől, de főleg a hatvanas évektől kezdve modernista, indusztriális karakteren inneni és túli üvegvilágokban létezik, a kisebb stúdiók egyediségét preferálva az USÁ-ból indulva terjed Európában, Ázsiában, és Ausztráliában. A kerámia és más kézműves műfajok, craft media népszerűsége mellett többek között megalakul például a Contemporary Glass Society a hetvenes években.
Tavaly, 2023-ban az UNESCO a Szellemi Kulturális Örökség listájára veszi fel az üvegművességet, a hétéves The Venice Glass Week híres első nemzetközi üvegművészet-fesztiválján ebben az évben magyar művészdelegáció is megjelenik. Az épp zajló, 2023-2025. között utazó Glassification.hu kiállítás keretében tíz magyar üvegművész munkái kelnek tizenöt állomásos nemzetközi útra.
Faur Zsófiék Befoglalt Terek kiállításának kurátora maga is kerámiaművész, az üveg anyaglehetőségeiről és az alkotási folyamatról így ír:
Az üveg forrón, folyadékként befoglalja a teret, formát ölt, betölt, textúrákat vesz magára; megdermedve őriz. Mesél a létezésről absztraktan és elbeszélőn. Az üveg terei olyan metafizikai terek, amelyek nemcsak a valóságot, hanem annak illúzióját is megmutatják tükröződve, reflektálva az optikai valóságra, amely a befogadó számára személyes valósággá válik. Rejtett dimenzióit a fény teremti meg. Két technikai irány egyike az üvegfújás: intenzív közvetlen kapcsolatot kíván. Gyakran csapatmunka. Kiszámított koreográfián alapuló. Azonnal látható, érezhető, koncentrált, egyszeri kontakt. Az e kiállításon inkább jelenlévő casting, a fusing és egyéb kemencében formálódó üveg egy másfajta kapcsolat az anyaggal. Hosszabb, lassabb, többszöri kontakt. A gondolattól a műtárgyig hosszabb út vezet, az alkotó a kemencével együtt dolgozik.
Öt művész, Bihari Kristóf, Borkovics Péter, Czebe István, Edőcs Márta, és Sipos Balázs az aktuális csoportos tárlat kiállítói. Mindannyiuk munkái tematizálnak térviszonyokat, amit a sokszor egyre technikaibb karakterű üvegművészet maga is gyakran tesz: találkozunk elnyelésekkel, tartalmazásokkal, interferenciával, raszteres renddel, pozitív és negatív terekkel, térképszerű belső utakkal, metamorfózissal, terjeszkedéssel, teresedéssel.
Bihari Kristóf légbuborékot utaztat az üveganyagban: a légzárvány a transzparens üvegben valamiféle negatív térhatvány lehet, mely azonban egyfelől a leírt útja által lesz pozitív önmaga, amely útra sem az út, sem a labirintus szó nem illenek: az út struktúrává válik, olyan sajátos szabályszerűséggé, melyet látva már nem az út az elsődleges asszociációnk; és amely másfelől az optika által is válik önmagává a légzárványokon az üveg felszíne mellett másodjára is megtörő fény miatt.
Az üveg rendkívül izgalmas, szinte kiszámíthatatlan: lehet tervezni, de mindig tart meglepetéseket. A megfelelő pillanatban igyekszem megállítani a kemencét, és ledermeszteni az üveget, de több sorozat és kísérlet, mire létrejön a kívánt eredmény.
Bihari-művek
Borkovics Péter munkái üvegtömbök, melyekben a színes geometria és optika inherens világai léteznek: tömbösített üveggolyók, melyek belső színes térbeli áramlatain mint természet- és időreferenciákon utazik a tekintet. A belső karakter egyszerre párhuzamos csíkokból és kavarodásból épül, mindig mozgalmas és mindig színes. Az itt látható Golden Age munkák üvegbe zárt aranyfátyollal jelölnek ki kinetikus eseményeket, és azok szekvenciáit.
Bonyolultnak tűnt az üveg, de valahogy minden, ami érdekelt, az üvegbe futott be a kezdetekkor, és ez máig így van. Most geometrikus helyzetdeformációval mint modellekkel foglalkozom, melyek az emberi racionalitás és a természet végtelensége közti párbeszédek. Az üveg térviszonyai kettősek, egyrészt fizikai terük van, másrészt a polírozott felületek mindig változó éteri tere.
Borkovics-művek
A statikai érdeklődésű Czebe István rajzos munkái lebegnek a térben, Graffiti című alkotása a térbe lépett vonal, absztrakt jeleket, saját nyelvet alkot. Férfi-női szobrait is e törzsi jellegű-egyszerűségű kontrasztos-dinamikus nyelv ragadja meg, hogy rétegelt, kissé roncsoltnak ható minőségben jelölje ki e két ezesetben tömbszerű, mint csak a kontúrjaiban létező, tehát belső világának fontosságával élő szoborkaraktert, bálványt, vagy erős grafikájú totemet.
Mestereim, kezdeti tanulmányaim megmutatták, hogyan kell egy ilyen kényes, félig hisztis anyaggal bánni, és a gondolatot átvinni belé. Az üveg törik, mondta Buczkó György mesterem, tehát lehet hibázni, zokogni, sírni, újra próbálkozni. A gyors skiccekből kialakuló vonalrendszer nálam testet kapott a térben frontális beállítású munkákként, melyek térben is élnek.
Czebe-művek
Edőcs Márta mintha biológiai-metamatikai motiváltságú, térbe lépő nagy lemezeket, szövetmintákat tárna elénk, melyeken tökéletes, színes foltok, vagy sejtek hullámzása látható. Az erős grafikai jegyek egy körformájú szobron is jelen vannak. A sejtek egyben mintát, organikus mozgásban lévő rácsszerkezetet alkotnak, így önmagukban egyszerre alany és tárgy, a rasztertábla egymás melletti cellái egyszerre a beleírt értékek is.
Textilesnek készültem, de teljesen beleszerettem az üvegbe, még egy ilyen sok lehetőséget rejtő anyagot nem ismerek. Fusing és casting technikával készülnek a tárgyaim, a paneljeim mintás felületet kapnak, többször kerülnek a kemencébe. Terekben gondolkodom, a munkáimat terekben képzelem el.
Edőcs-művek
Sipos Balázs kétféle irányát látjuk, egy figurális alapú humoros üvegfigura-világot, melyben friss alkotásként rózsaszín oroszlán kergeti a farkát mind a színében, mind az akcióban viccesen eloroszlánatlanodva, vagy például félig felhőszerű anyagba burkolózó alak kényszerül térdre, és amorf formájú, játékosan elnagyolt kontúrvonalú figura temeti arcát a kezébe. E munkák megidézik a korábban említett bohém üvegműves-felmenő Blaschka művészetét, egyszerre az üveg anyagszerű állapotát, folyását is az amorf, hömpölygő jegyekben.
Másik iránya nonfiguratív, a művészetelmélet egyik nagyja, Johannes Itten előtt tiszteleg (lásd híres könyvét: A színek művészete), hatalmas színes táblákon pozitív és negatív tereket hullámoztat, hullámokat interferál a vízfelszín fodrozódásának érzetét vertikális síkba állítva.
Sokszor nem jut eszedbe, amit az üvegnek köszönhetsz, ha mondjuk az ablakon kinézel, mert észre sem veszed: új perspektívákat, lehetőségeket hoz, köztes dolog, ami kinyitja a teret. Nekem nem annyira az üveg mint anyag a lényeg, hanem a gondolat. Az én technikám az öntés, nagy szabadságot ad. Az üveg hibrid anyag, nincs archetípusa, egyszerre önteni is kell, mint a bronzot, és kemény, törékeny is, mint a kő, neked kell eldöntened, mit akarsz vele.
Sipos-művek
Gyere, és november 22-ig üvegezz velünk.
A kiállítás öt művészének munkáit a Faur Zsófi galériában láthatod november 22-éig, péntekig: a kirakat üvege mögött vár a művészet üvege — láss át, és bele.
Szöveg | Gyöngyösi Hunor
Kurátor | Kondor Edit DLA, egyetemi oktató és kerámiaművész
Fotók | Vigh Tamás
Galériatulajdonos | Faur Zsófi — Galériavezető | B. Tier Noémi
Befoglalt Terek / A Faur Zsófi Galéria csoportos kiállítása 2024. 10. 30. és 11. 22. között
Kurátori tárlatvezetés a művészekkel: November 20. 18:00
Szeretettel várunk benneteket Kondor Edit, az üvegművészeti csoportos tárlatunk kurátorának tárlatvezetésére november 20-án, a kiállító művészek társaságában!
A kiállító művészek:
Bihari Kristóf
Borkovics Péter
Czebe István
Edőcs Márta
Sipos Balázs
A Faur Zsófi Galéria PS-en rajzolt 2023. novemberi portréja
Faur Zsófi Gallery & Publishing — Contemporary Fine Art & Photography
+36 1 209 36 35 | Lokáció
Festőink | Jovián György — Romvári Márton — Gábor Áron — Benyovszky-Szűcs Domonkos — Bartl József — Misch Ádám — Lukoviczky Endre — Szolnoki Szabolcs — Alois Mosbacher — Végh András — Christoph Mayer — Gulyás Andrea Katalin
Fotósaink | Katerina Belkina — Gáti György — Kudász Gábor Arion — Dobos Tamás — Szatmári Gergely — Gacsályi Bíborka Lina
Szobrászaink | Kiss Dániel — Haraszty István Édeske — Barabás Márton — Borkovics Péter — Sipos Balázs
HELLO, MI VAGYUNK A PS CREATIVE – DIVAT PR ÉS KREATÍV ÜGYNÖKSÉG BUDAPEST SZÍVÉBEN ÉS A PS MAGAZIN KIADÓJA 2010 ÓTA.
